Orbán Ferencz,
Orbán Ferencz,
m. kir. állami felső kereskedelmi akadémiai igazgató, Orbán István tanító és Fülöp Terézia fia, született 1847-ben Aldobolyban (Háromszékmegye); tanulását atyja iskolájában kezdte, ki ev. ref. tanító volt; innét a székely-udvarhelyi evang. ref. főiskolába ment, hol 1866–69-ig a bölcseleti és jogi tanfolyamot végezte; ezután a pesti egyetemre iratkozott be a bölcseleti karba. Eötvös József báró közoktatási miniszter mint tanítóképző tanárjelöltet külföldre küldte az ottani tanítóképzők és népoktatás tanuImányozására; beutazta Svájczot s Németországot és egy év mulva visszatért hazájába. 1871-ben a Brassóban rendezett tanítói póttanfolyamon mint előadó tanár kezdette működését. 1872-ben a dévai állami tanítóképző tanárává neveztetett ki. 1875-ben a közoktatási miniszterium a Brassóban szervezendő állami iskolák igazgatásával bízta meg. Az igazgatása alatti iskolák: 14 osztályú fiú- és leányiskola, négy oszt. polg. leányiskola, három oszt. kereskedelmi akadémia, három oszt. középipariskola s alsófokú ipariskola. 1875–85-ig a brassói állami népoktatási intézetek szervezője és igazgatója, 1884–1885-ig a polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi s ipariskola igazgatója, 1885 óta az önállóvá vált kereskedelmi akadémia s közép-faipariskola igazgatója volt. Tanította a közgazdasági ismereteket mind a két intézetben. Jelenleg igazgatója az 1895 óta felső kereskedelmi iskola czímmel biró előbbi intézetnek. 1897 óta a Ferencz József-rend lovagja. Az általa szervezett iskolák felügyelő gondnoksági elnöke, tagja az országos ipari és kereskedelmi oktatási tanácsnak, a brassóvármegyei tanítótestület tiszteletbeli elnöke, a keresked. iskolai tanárok egyesületének választmányi tagja, a Mária Dorottya-egylet központi választmányának tagja, elnöke az Erdélyrészi Kárpát-egylet brassómegyei osztályának s Brassómegye törvényhatósági bizottságának.
Czikkeket írt a Nemerébe (1872), a Magyar Tanügybe, a Felső Nép- és Polgáriskolai Közlönybe; politikai s nemzetgazdasági czikkeket a napi lapokba; czikke a brassói kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1890. Czukoripar és répatermelés).
Munkája: A brassói kereskedelmi akadémia. és a közép-faipariskola első tíz évének története. Brassó, 1895.
Szerkesztette a Nemere czímű politikai s közgazdasági lapot 1872-ben aug. 10-ig Brassóban; a Brassó Bel- és Bolonya-külvárosi m. kir. állami elemi népiskolák I–III. Értesitőjét 1876–78-ig; a brassói kir. áll. felső leány- és elemi népiskolák IV–VI. Értesítőjét 1879–85.; a brassói m. kir. áll. elemi, polgári és ipariskolák (VII-től) és a kereskedelmi akadémia Értesítőjét 1885-től 1895-ig. (X. 1885. Kimutatás a brassói állami iskolák első tíz évéről); 1895 óta a felső kereskedelmi iskola Értesítőit.
Néptanitók Lapja 1872. 737., 1878. 368., 1884. 123. l.
Gross, Julius, Krondstädter Drucke 153., 154. lap.
Schack Béla, Kereskedemi Iskoláink. Bpest, 1896. 6. l.
Vaday József, Magyar Tanférfiak. B.-Csaba, 1896. Fénynyom. arczk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
