Nuricsán József,
Nuricsán József,
bölcseleti doktor, kir. kultur-chemikus; szül. 1860. máj. 28. Szamosujvárt, hol atyja országos fegyházintézeti ellenőr és 1848–49. honvédfőhadnagy volt. Középiskolai tanulmányait a szamosujvári algymnasiumban és a kolozsvári ev. ref. kollegiumban (1878.), egyetemi tanulmányait pedig a kolozsvári és a budapesti egyetemen végezte 1882-ben. Az 1882–83. tanévben mint ösztöndíjas vegyész-növendék Lengyel Béla egyetemi tanár tanszéke mellett tanársegédi teendőket végzett; 1881. szept.-től három évig Than Károly mellett az egyetem I. chemiai intézetében mint laboratoriumi assistens, azután 1894-ig mint előadó tanársegéd működött. Ezen idő alatt 1890. tanári vizsgát tett a chemiából és a természetrajzi tantárgyakból; s ugyanazon év ápr. 18. bölcselet doktori oklevelet nyert; mire 1892. nyarán az erdélyi részek gyáriparát tanulmányozta. 1894-ben a földmívelésügyi miniszteriumba kulturvegyészszé neveztetvén ki, az agriculturchemiai intézmények tanulmányozása végett beutazta Németországot, Francziaország, Svájcz egy részét és Felső-Olaszországot. 1897-ben ismét Németországban, kiváltképen a rajnavidéki Eifel-hegységben a szénsavforrások tanulmányozása végett, 1899. Szerbiában utazott, a mikor Sándor király a szent Száva-rend tiszti keresztjével tüntette ki. Tagja több egyesületnek, választmányi tagja 1898 óta a természettud.-társulatnak, 1903. júniustól ugyanannak pénztárnoka, a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének központi titkára és a szabad lyceumnak «állandó előadója».
Czikkei: a Gyógyszerészi Közlönyben (1887. Az arsenicum ellenmérgéről); a Természettudományi Közlönyben (1887. A fluorról, 1888. Pótfüzet. A germaniumról, 1889. Előadási kisérletek, németül a Math. u. Naturw. Berichte aus Ungarn-ban, 1890. Pótfüzet. A fémekről, 1892. Pótf. A vízről való ismeretünk története és Előadási kisérletek, 1893. A folyós szénsav gyártása Torján Pótfüzet. A chordurranógáz készítése, 1898. A rajnavidéki szénsavforrásokról); a Fővárosi Lapokban (1888. A vasalóról, 1891. H2O.); az Egyetértésben (1891. febr. 18. A robbanó szerek); a M. Hirlapban (1882. jan. 20. Önálló magyar tudomány); az Armeniában (1892. Az örmény konyha chemiája); a Földtani Közlönyben (1893. A tordai sósforrások chemiai elemzése); a M. Chemiai Folyóiratban (1895. A málnási széndioxyd forrásokról, 1902. A mezőhegyesi gázforrás); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (1893. A szénsavról 1898. Az acetylen világítás); az Ország-Világban (1896. A Röngten-féle fényképekről, 1898. A málnási szénsavforrás); többi dolgozatai a természettudományi társulat és a m. t. akadémia kiadványaiban, részben a külföldi folyóiratokban, ismeretterjesztő czikkei pedig a hirlapokban jelentek meg. A Pallas Nagy Lexikonában mintegy 450 chemiai czikket írt.
Munkái:
1. A carbonylsulfidnak egy új képződése. Bpest, 1891. (M. t. Akad. Math. és Term. Értesítő IX. 2. Különny. Németül. Berichte d. deutschem. Gesellschaft XXIV. és Math. u. Naturw. Berichte IX. Bd.).
2. A vámosgálfalvi víz chemiai analysise. Bpest, 1897. (Németül is).
3. Útmutatás a chemiai kisérletezésben. 138 ábrával. Bpest, 1898. (A M. Chemiai Folyóirat IV. évfolyamának melléklete.).
4. Chemiai és árúismeret. Felső kereskedelmi iskolák és kereskedelmi akadémiák használatára… A szöveg közé nyomott számos ábrával. Bpest, 1898.
5. A "Siculia természetes szénsavat sürítőgyár részvénytársaság" tulajdonát képező Siculia-forrás chemiai analysise. Előadta a chemia-ásványtani szakosztály 1900. jan. 30. ülésén. Bpest, 1900.
6. Tusnádfürdő ásványvizeinek chemiai analysise. Bpest, 1900. (Különny. a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiból).
7. A málnásfürdői szénsavgyár. Bpest, 1901. (Különny. a Term. Közlönyből).
8. A városi szemét értékesítése. Bpest, 1902. (Különny. a Term. Közlöny Pótfüzetéből).
Előadásokat tartott a szabad lyceumban, a természettudományi társulat estélyein: A fémekről, A viz megismerésének történetéről, A chemia szerepe az igazságszolgáltatásban.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 265. l.
M. Könyvészet 1898–99.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
