Ney Béla (pilisi),
Ney Béla (pilisi),
miniszteri főmérnök és műépítész, Ney Ferencz főreáliskolai igazgató és Pilisy Angyalka fia, született 1843. június 9-kén Pesten, hol a főreáliskolát és a műegyetemet végezte; gyakorlati működését Ybl Miklós irodájában kezdte meg, kinek személyes hajlandóságát, később barátságát teljes mértékben elnyerte. 1867-ben mint mérnökgyakornok lépett a közmunka- és közlekedésügyi miniszterium szolgálatába, s csakhamar a fővámház, majd a műegyetem, állatorvosi akadémia, lipótvárosi főreáliskola építésének a műszaki ellenőrzését bízták reá; az államnyomda kiépítését hivatalból állandóan vezette; a Deák-mauzoleum építését vezetett országos bizottságnak pedig, valamint az állami országház-építés ügyét előkészítő orsz. bizottságnak a miniszterium képviseletében tagja s az építés műszaki ellenőre, a végrehajtó bizottságnak pedig előadója és jegyzője volt. 1878-ban hivatalból tanulmányúton volt Párisban és a kiállításról szóló tanulmánya meg is jelent a miniszterium kiadványai közt. Műegyetemi magántanári képesítést is nyert, de ezen a téren, egyéb elfoglaltsága miatt, csak 1872–82-ig működhetett. Építészeti magángyakorlatot is folytatott, a mennyire hivatalos elfoglaltsága megengedte s Budapesten, Szegeden, Komáromban és a tolnamegyei Kajdacson több nagyszabású épületet tervezett. Jelenleg miniszteri osztálytanácsos, az épitőmesteri vizsgálóbizottság elnöke. A m. mérnök- és építészegyletnek sokáig volt titkára s mint ilyen az egyesület fölvirágoztatása s általában a műszaki kar érdekében nagy buzgóságot fejtett ki. 1893. febr. 26. mondott le a titkárságról.
Beszélyeket írt a Családi Körbe (1862., 1864.); czikkeket a M. Mérnök- és Építész-egylet Közlönyébe (1867. Épületek szerkesztése tekintettel az akusztikára, 1868. Az építészet művészete; a többi évfolyamaiban is számos czikket írt és az építészeti rovat vezetője volt; a folyóirat főmunkatársa volt 1882–89-ig); az Archaeol. Értesítőbe (1870. Schulz Ferencz nekr.); a Vasárnapi Ujságba (1872. Az épülőben levő központi fővámhivatal Pesten, képpel, 1871. Az épülőfélben levő központi fővámhivatal Pesten, 1879. Ybl Miklós).
Munkái:
1. Az építőművészeti styl fogalma. Bpest, 1876.
2. A m. kir. József-műegyetem Budapesten. Az 1882. berlini egészség- és mentésügyi kiállítás alkalmából. Bpest, 1882. (Wartha Vinczével együtt. Egyetemi intézetek, magyar és német szöveggel).
3. A magasépítés-ügy országos rendezéséről. Bpest, 1897.
Szerkesztette a Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönyét 1871-től 1878-ig Ambrozovics Bélával és 1882. júniustól 1885 végeig egyedül szerkesztette a folyóiratot; mint titkár szerkesztette az egyesület Heti Értesítőjét is 1882. jún. 8-tól 1883-ig; alapította és szerkeszti az Építő-ipar cz. szaklapot 1877 óta.
Kiszlingstein Könyvészete.
Emléklapok a mérnök- és építész-egylet negyedszázados jubileumára. Bpest, 1893. 56. l. arczk.
Ország-Világ 1894. 19. sz. arczk.
M. Könyvészet 1897.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
