Németh Péter (dömötöri),
Németh Péter (dömötöri),
nyug. kuriai biró, szül. 1851. júl. 20. Temesvárt; a középiskolát ott és Budán végezte, a jogot a pesti egyetemen hallgatta; több előkelő ügyvédi irodában végzett gyakorlat után 1872-ben állami szolgálatba lépett, mint a kir. tábla joggyakornoka. 1874-ben köz- és váltóügyvéd lett, 1875-ben pedig a közalapítványi ügyigazgatóságnál szolgált; ez év végén az igazságügyminiszteriumban segédfogalmazónak, 1878. ugyanott fogalmazónak nevezték ki. Jogászgyűléseken és a sajtóban igen avatottan szólt hozzá a napikérdésekhez, 1875-ben pedig a napi sajtóban ismertette a büntető törvénykönyv tervezetét. Szakirodalmi működésével magára vonta Csemegi Károly figyelmét, a miniszteriumban pedig jogi véleményeket és kodifikátori munkákat végeztettek vele. Mikor 1880-ban az új büntetőtörvény életbe lépett, N. megalapította a Büntető Jog Tára cz. szaklapot, melynek útján az új törvény elveit a jogász világ köztudatába vitte és hozzájárult ahhoz, hogy a modern büntetőjogi elvek gyorsan honosultak meg nálunk; 1884 óta polgári joggal is foglalkozik. 1881-ben, mikor a budapesti kir. táblán a hátralékok felszaporodása következtében a birák létszámát szaporítani kellett, Némethet is nevezték ki oda; főleg bűnügyekben működött mint előadó, de kereskedelmi perekben is gyakran volt szavazó biró. 1883-tól a budapesti egyetemnél fennálló jog- és államtudományi vizsgálati, 1886-tól a budapesti ügyvédvizsgálati és 1891-től az 1891. XVIII. t.-cz. által szabályozott gyakorlati birói vizsgálati bizottság tagja. 1891-ben a kormány által meghivatott az állandó országos kongrua-bizottságba. Nemzeti és kulturális czélokat felkaroló több társaság tagja. 1887-től a vöröskeresztegylet megbizottja, 1893 óta a Sz.-László társulat alelnöke. A szünet nélküli munkától súlyos szembajt kapott, úgy hogy évek óta csak vezetővel tudott az utczán járni, sőt 1901. nov. 28. kénytelen volt nyugalomba vonulni; ezen alkalomból a király érdemei elismeréseül a Lipótrend lovagkeresztjével tüntette ki.
1873-ban megkezdett irodalmi munkásságát leginkább az időszaki sajtóban fejtette ki; főleg a polgári eljárás és büntető jogról írt czikkeket a szaklapokba; hozzászólt igazságügy-politikai kérdésekhez a fővárosi napilapokban, különösen egyes igazságügyi törvények megalkotása alkalmával. 1877-ben a Pester Lloydban a külfölddel ismertette a büntető törvénykönyv javaslatát 15 czikkben; később egész irodalmi tevékenységét lapjában a judikatura kritikai ismertetésére fordította.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1873. A fogadásnak per útjáni érvényesítéséről, A korlátolt beismerésről, 1875. A fél esküje a polgári perben, 1877. A becstelenség mint a bűntettek következménye); a Szabadelvűpárti Naptárban (1884-re: A szabadelvűpárt törvényhozói működése az igazságügy terén); a Budapesti Naplóban (1901. 41. sz. Összeférhetlenség) sat.
Munkái:
1. A váltóeljárás. A váltótörvény életbeléptetése és váltóügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában 1876. évi nov. 30. kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet. Az 1868. LIV. t.-cz. megfelelő szakaszaival kiegészítve, magyarázó szöveggel és tárgymutatóval ellátva. Bpest, 1877.
2. A gyámság és gondnokság. Az 1877. XX. törvényczikk magyarázata az erre vonatkozó bel- és igazságügyminiszteri rendeletekkel és irománypéldákkal. Tekintettel a kapcsolatos hazai jogszabályok, törvények és rendeletekre, az osztrák polgári törvénykönyv szabályaira, valamint a gyámsági és gondnoksági jog bel- és külföldi fejlődésére és jelen állapotára. Bpest, 1878.
3. A királyi curia teljes ülései, megállapodásai. (Az 1881. LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók). A magyar kir. igazságügyminiszter úr megbízásából kiadja. I–VIII. füzet. Polgári jogi döntvények 1–44. szám. Büntető jogi döntvények 1–69. szám. Minisztertanácsi határozatok 1–11. szám. Bpest, 1887., 1890.
4. Magyarország Szent László király idejében. Jogtörténeti rajz. Bpest, 1895.
5. Magyar anyagi büntető jog. Az érvényben levő, 1900-ig hozott törvényekben foglalt anyagi büntetőjogi szabályok összeállítása az 1880-tól kifejtett judicatura feltüntetésével. Egyúttal mutató a «Büntető Jogtára» harmincznyolcz kötetéhez. Bpest, 1900.
M. Könyvészet 1887., 1895., 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 26. l.
M. Állam 1901. 273. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
