Nákó Kálmán gróf (nagy-szent-miklósi),
Nákó Kálmán gróf (nagy-szent-miklósi),
valóságos belső titkos tanácsos, főrendiházi tag és nagybirtokos, N. Sándor (ki 1813. febr. 26. emeltetett grófi rangra) és Festetics Terézia grófnő fia, szül. 1822. febr. 22. Az atyja által 1799-ben nagyszentmiklósi uradalmában alapított földmíves-iskolát, mely az ötvenes években az úrbéri átalakulások folytán megszünt, 1864-ben új életre keltette és gazdag javadalmazással látta el. Neje Gyertyánffy Berta, kivel 1842-ben kelt egybe, korunk egyik legműveltebb hölgye volt, nemcsak elismert zongoraművésznő, ki különösen kitünt azon hangversenyen, melyet főrangú műkedvelők a Horvátországban uralkodott éhínség enyhítése végett rendeztek, hanem a festészet terén is annyira remekelt, hogy egyik képe, a czigánynő, a bécsi műtörténelmi múzeumban talált helyet. Gróf Nákó Kálmán csak neje halála után, 1882-ben lépett a közpályára. Az ő érdeme főleg az Aranka csatornázási társulat megalakítása, a mely Torontálban a maga nemében úttörő volt. Nagy-Szent-Miklóson neje emlékére és neve alatt 40 ágyra való kórházat alapított, Puszta-Porgányon pedig 100 tanuló számára minta-iskolát nyitott. Nagyszentmiklósi-birtoka a magyar alföld mintagazdaságai közt kiváló helyet foglal el. 1850-ben kamarási méltóságot nyert. A főrendiháznak már 1861-ben tagja volt s jelenleg is a census alapján tagja. 1887-től országgyűlési képviselő volt, s mind a képviselőházban, mind a delegatióban több ízben működött mint korelnök. Az 1901. választásoknál nem lépett fel. A vörös-kereszt-egylet szekerészeti osztályának felügyelője.
Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1872. Sétakocsizás négyes fogattal havasokon át, Négyes fogattal Tyrolon, Svájczon át Olaszországba). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Magyar Nemzetségi Zsebkönyv I. Főrangú családok. Bpest, 1888. 167. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 103. l.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve II. Bpest, 1902. 250. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
