Nagy Zoltán (tasnádi),
Nagy Zoltán (tasnádi),
bortermelő, szül. 1887. július 22. Egerben, Lóczy Lajos egyetemi tanár sógora. 1848–49. mint honvédtüzér végig küzdötte a szabadságharczot. Azután nevelő volt. 1864 óta szőlőmíveléssel és bortermeléssel foglalkozik Paulison (Aradm.). Élénk részt vett az aradmegyei gazdasági egyesületben, melynek megalakítását 1861-ben hirlapi czikkben sürgette; 1867-ben különösen a selyemtenyésztés érdekében buzgólkodott. 1871-ben borkisérleti telep fölállítását sürgette.
Szépirodalmi czikkeket és költeményeket írt a Hölgyfutárba s a Napkeletbe (50–60-as években).
Czikkei az Alföldben (1861. Még sincs gazdasági egyletünk, 1867. A selyemtermelés körüli észrevétel és figyelmeztetés, Selyemhernyó betegségei, Hazai selyemtermelés, 1871. Az arad-hegyaljai közhangulat a szegedi kir. biztos iránt, 1877. Aradvidéki népnevelés, 1880. Egy község progressiv haladása); a Gazdasági Lapokban (1867. Aradmegye szőllőhegységeire vonatkozó alapszabályzati vázlat, 1868. Borászatunk, 1870. Közállapotunk, A szerbtüske irtási módja, 1871. Válasz a «Tokaji bor» cz. közlésre, A szőlőmetszés és virágzás körüli téveszmékre a gyakorlati tapasztalatból merített felelet, 1872. Vidéki tudósítások Paulisról, Hegyközségi ügyek Paulison, Szőlőszetünk, 1873. Gondolatok a növényországból, Hazai selymészetünk, 1874. A phylloxera-ügy és a Pester Lloyd gazdászati melléklapja, Minden fa saját nemén legjobban díszlik, Borászatunk állapota Arad-Hegyalján); a Kertész Gazdában (1867. Paulisi elmefuttatás, Szőlőszet, borászat, selyemtenyészet. 1868. Közgazdászat, 1869. Az ojtókenőcsökről, A szemzésről egynehány szó, A gyümölcsfanemesítés, 1870. Almafák gondozása Aradvidékén, 1872. Terrel-féle pasterizálás Ménesen sat.); a Borászati Füzetekben (1869. Vörös boraink előállítási módjainak érdemében, 1870. Divatos fogalmak, Észrevételek borászatunk érdekei körül, 1871. A czukorrali mustédesség praeparatiója, A szőlőmetszés és virágzás körüli téveszmékre a gyakorlati tapasztalatból merített felelet, 1872. Hasznosabb-e a gyökeres szőlővesszőkbeli ültetés a homlításnál, vagy pedig a tőke döntvényezésnél, Paulis, Szőlőszetünk, 1873. Borászatunk akadályai és szőlőszetünk hátrányai, Néhány szó a mustafer-szőlőfajról és egyébről sat.); a Gazdászati Közlönyben (1870. A selymészetről); a Borászati Lapokban (1874. Mi kell borainknak, Tudósítás Paulisról, Az «Oidium» körüli észlelés, 1874–1883-ig munkatársa volt a lapnak); a Földmívelési Érdekeinkben (1874. Köziskoláztatás és fásítás).
Munkái:
1. Árpádház két fejedelme, vagy Zoltán és Taksony kora 907–972. Három énekben. Kiadják Gyika Szilárd és Szende Béla. Az összes tiszta jövedelme a m. akadémia javára. Lugos, 1860.
2. Korrajz. A hunn király. Hol van Romania? Ki követel, képezze ki magát arra. Álmos-Árpád szerződése, vagy az alkotmány 5 pontja. A zsidónép. Arad, 1861.
3. Az 1861. évi emlék. A nemzet növendékeinek. Arad, 1861. (52 költemény és egy beszély).
4. Szőlő-hegyrendőri alapszabálytervezet. Arad, 1879.
5. Hazai szőlőszetünk és borászatunk. Arad, 1890.
Petrik Könyvészete.
A m. n. muzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
