Nagy Lajos,
Nagy Lajos,
nyug. kir. törvényszéki elnök, szül. 1819-ben Árvátfalván (Udvarhely), N. István és Pál Sára szabad székely szülőktől; a székely-udvarhelyi ev. ref. collegiumban végezte bölcseleti, jogi s hittani tanulmányait 1847-ben. Közben néhány évet (1837–43.), Árvádi névvel, a szinészeti pályán töltött. 1847-ben Udvarhelyszék megválasztotta táblabírájává s aljegyzővé, s e tisztséget a szabadságharcz leveretéseig viselte. 1848-ban ügyvédi vizsgát tett. 1856-ban közigazgatási gyakorlati szigorlatot és 1858. birói vizsgát tett. 1860-ban urbéri törvényszéki ülnök lett. 1861. októbertől a székely-udvarhelyi ev. ref. kollegiumban ideiglenesen mint jogtanár is működött 1865-ig. 1864-ben udvarhelyszéki törvényszéki elnök, 1868. urbéri törvényszéki elnök, végül 1872-ben kir. törvényszéki elnök lett Székely-Udvarhelyen. 1875-ben rendelkezési állapotba helyeztetett és 1876-ban az erzsébetvárosi királyi törvényszék elnökévé nevezték ki. 1890-ben nyugdíjba lépett és Sz.-Udvarhelyre költözött vissza. 1868-ban a sz.-udvarhelyi kollegium algondnokának, 1877. pedig főgondnokának választatott meg. Erzsébetváros díszpolgára volt. Meghalt. 1893. febr. 13. Székely-Udvarhelyen.
A székelyudvarhelyi ref. kollegium kétszázadik évforduló ünnepélye alkalmával 1873. máj. beszédet mondott, mely az akkor kiadott Emlékkönyvben jelent meg. Politikai czikkeket írt az erdélyi lapokba s régészeti leveleket a Archaeologiai Értesítőbe.
A székely-udvarhelyi ev. ref. collegium Értesitője 1893.
Ellenzék 1893. 158. sz.
M. Tört. Társulat Évkönyve 1895. 130. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
