Nagy Ferencz (verseghi),
Nagy Ferencz (verseghi),
jogi doktor, m. kir. udvari tanácsos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, volt államtitkár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1852. márcz. 17. Verőczén (Verőczem.); a gymnasiumot Budán, jogi és államtudományi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben végezte. 1875-ben jogi doktorrá avatták. 1876-ban állami ösztöndíjjal külföldre ment és harmadfél évig a német egyetemeket és a párisi jogi iskolát látogatta. 1877-ben a budapesti egyetemen a kereskedelem- és váltójogból magántanárnak képesítették; 1879-ben a nagyváradi jogakadémiához rendkívüli, 1880. rendes tanárnak nevezték ki. 1881. okt. 29-től a kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak, 1886-ban ezen egyetem jogkari dékánja volt. 1889-ben az erdélyi róm. katholikus status képviselőjévé választatott. 1891. jan. a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1879-ben a párisi Société de législation comparée magyarországi levelezője lett, 1885-ben a magyar jogászgyűlés alelnöke volt; 1893. máj. 12. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta, 1895-ben a polgári törvénykönyv codificationalis bizottságának tagjául hivatott meg. A kormány megbízásából több törvényjavaslatot dolgozott ki a tengeri magánjogról; a szövetkezetekről sat. 1899. jan. 29. udvari tanácsossá neveztetett ki. Schmidt József után 1902. jún. 26. ő lett a kereskedelmi miniszterium politikai államtitkárává, mire az akkor éppen üresedésbe jutott vissói kerület képviselői mandatumát nyerte el. E kerület választotta az 1901. általános választások alkalmával újból képviselővé. 1902-ben lemondott az államtitkári hivataláról és újra elfoglalta egyetemi tanszékét.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1876. A kereskedelmi jog egysége a magyar korona területén, különös vonatkozással a német kereskedelmi főtörvényszékre, 1877. A czégbejegyzés elmulasztásának jogi következményei, 1878. A különböző ügyletek kereshetősége, Néhány szó a jogi szakoktatás reformjához, 1881. Váltókezesség és avallum, 1883. A szövetkezetek tagjainak egymás elleni viszkeresete, 1894. A szövetkezetek reformja); a Magyar Themisben (1878. Az alapító fogalma a magyar kereskedelmi törvény szerint, 1879. Uzsorarendszabályok, 1880. A szövetkezetek alakítása, A váltójog nemzetközi egységesítése); a M. Igazságügyben (XI. Az osztrák-magyar részvénytársaságok kötvényperei, Adalékok jog- és államtudományi szakoktatásunk történetéhez és statisztikájához, XXIII. A kereskedelmi ügyek tanához, XXIV. A közraktári és raktári vállalat, XXV. A váltójog nemzetközi egységesítése és az 1885. évi antwerpeni congressus, XXV., XXVI. A polgári törvénykezés reformja, XXXII. A polgári törvénykezés reformja, Törvényjavaslat a felebbvitelről a sommás eljárásban.). Irt még több czikket a német és franczia szakfolyóiratokba és a Pallas Nagy Lexikonába a kereskedelmi jogra vonatkozó czikkeket.
Munkái:
1. A kereskedelmi társaságok jogi természete különös tekintettel a főbb európai törvényhozásra, Bpest, 1878. (Különny. a M. Igazságügyből).
2. A magyar kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. t.-cz.). kapcsolatban az arra vonatkozó törvényekkel, valamint a kir. curia döntvényeivel. Bpest, 1879. (1901).
3. 1881: LIX. törvényczikk a polgári törvénykezési rendtartás módosítása tárgyában. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal. Bpest, 1881.
4. 1881: LX. törvényczikk a végrehajtási eljárásról. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal. Bpest. 1881.
5. A magyar kereskedelmi jog kézikönyve különös tekintettel a birói gyakorlatra. Bpest, 1884. Két kötet. (2. kiadás 1892–93. Három füzet, 3. átdolg. kiadás. 1895. Két kötet. 4. jav. kiadás 1898., 5. k. 1901. Bpest).
6. A polgári törvénykezés rendje Magyarországon I. kötet. Bpest, 1889.
7. Törvényjavaslat a tengeri magánjogról. Bpest, 1894.
8. Magyar tengerjog. Akadémiai székfoglaló. Bpest, 1894. (Értekezések a társad. tud. köréből XI. 8.).
9. Törvényjavaslat a szövetkezetekről. (A m. kir. igazságügy-miniszter megbízásából. Indokolással. Bpest, 1895.
10. A részletügyletek törvényhozási szabályozásáról. Bpest, 1897.
11. A magyar váltójog kézikönyve különös tekintettel a birói gyakorlatra és a külföldi törvényhozásokra. Bpest, 1897. (2. javított és bővített kiadás 1898. Bpest, a m. tudom. akadémia a Sztrokay-díjjal jutalmazta 3. k. 1901. Bpest.).
12. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvény (1898: XXIII. t.-cz.) magyarázata. Bpest, 1898.
M. Könyvészet 1888–89., 1891–92.. 1894–1895., 1897–1898., 1901.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 96. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 913., XVIII. 309. l.
Vasárnapi Ujság 1900. 26. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.
Ország-Világ 1900. 27. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 325. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
