Mutschenbacher Béla,
Mutschenbacher Béla,
orvos és sebész-doktor, előbbinek és sajókeresztúri Tuba Erzsébetnek fia, szül. 1848. szept. 10. Pesten, hol a gymnasiumot a piaristáknál, orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol 1871-ben nyert orvosdoktori oklevelet; 1872-ben sebészdoktorrá, 1874. szülészmesterré és sebészműtővé avatták fel. A budapesti egyetem I. belgyógyászati klinikáján és a sz. Rókus kórházban való gyakornokoskodás után, a budapesti egyetemen műtőnövendékké, majd ugyanott a kórházi előkészítő sebészi tanszék tanársegédévé lett. Külföldi tanulmányútjának befejezése után 1878. óta gyakorlóorvos és műtő Budapesten. 1888. óta tagja a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának, hol főleg a közegészségügy terén szolgálja a közügyet; a budapesti kir. orvosegyesületnek és orvosszövetségnek tagja, az országos közegészségügyi egyesületnek, a budapesti orvosi kör országos segélyegyesületének, a budapesti önkénytes mentőegyesületnek és nemzeti zenedének választmányi tagja, a budapesti közkórházi orvostársaság volt elnöke s a II. kerületi orvostársaság alelnöke sat.
Kór- és gyógytani, orvostársadalmi és egészségügyi czikkei a Honban (1869), az Orvosi Hetilapban (1878), az Ellenőrben (1879), a Nemzetben (1882., 1884), a Magyar Hirlapban (1890) és az Orvosok Lapjában (1902) jelentek meg.
Munkái:
1. A görvélykór és gümőkór közti viszonyról. Bpest, 1878.
2. Pár szó a fővárosi közegészségügy kérdéséhez. Budapest, 1882.
3. Az általános táplálkozási zavarok lényegéről. Élet- és kórtani tanulmány. Budapest, 1893.
4. A diaetetika alapvonalai. Útmutatóul egészségesek és betegek táplálására Budapest, 1897.
Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországon. Bpest, 1876. 89. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1893., 1897. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
