Murányi Zsigmond,
Murányi Zsigmond,
szinész, ev. ref. lelkész fia s Déryné szerint assessor volt már akkor, mikor 1807-ben a pesti magyar szinházhoz került; Komlósy őt értelmes, tanult férfiúnak és szakavatott ügyvezetőnek állítja. 1806-ban ismerkedett meg Lefévre Teréziával Kolozsvárt, ki akkor ott már szinésznő volt és nőül vette. 1807-ben nejével Pestre szerződött és 1808-ban újra visszatértek Kolozsvárra. 1811. és 1814-ben ismét Pesten és a vidéki szinpadokon szerepelt. 1816. és 1817-ben Miskolczról Kassára ment s ott működött társulatával. 1819-ben a székesfejérvári szintársulat tagja volt és ezen társulattal 1821. jún. Komáromban játszott nejével és négy gyermekével. M. különösen az apaszerepekben tünt ki. 1824–27-ig ismét Kolozsvárt szerepelt. A későbbi években valószínűleg visszavonult a szinészi pályától, mert további élete körülményeiről nincsen tudomásom. Déryné szerint özvegy anyja halála után Zilahra költözött.
Szinművei: Két férj felesége, érzékenyjáték 3 felv. Babo után ford. (Előadták Pesten 1807. okt. 2., 1810–11.); A félig-meddig ittasok, vígj. 4 f. Bretzner után (Pesten 1807. nov. 11., 1809–1810.); Hűség próbája, vagy a szerecseny leány, vígj. 3 felv. Töpfer után (Pesten 1809. jan. 4., 1810.); Leányi barátság, vígj. 1 felv. ford. (Pesten, 1809. máj. 7. még egyszer, 1812. kétszer és 1814.); Ez a ház eladó, vígj. 1 f. Kotzebue után (Pesten, 1810. aug. 15. és 1811.); Karolo Karolini, nézőj. 5 felv., Schikaneder E. után (Pesten, 1810. máj. 28., 1811. kétszer, 1812–13.); Zitah Mani, vagy XII. Károly Bendernél, vitézi játék 4 felv. ford. (Pesten, 1810. jan. 26., 1811–12., 1814., Kassán 1829. nov. l., Máramaros-Szigeten 1830. júl. 22. és Miskolczon okt. 14.); Az ezüst menyegző, szinj. 5 felv. Kotzebue után (Pesten 1810., Budán 1836. decz. 8.); Házi doktor, vígj. 3 felv. Ziegler Fr. W. után (Pesten 1811. nov. 8., 1812–14.; Székesfehérvárt 1814., Budán 1834. jún. 10., 18., szept. 22.); Jolántha, jeruzsálemi királynő, szomorújáték 5 felv. Ziegler Fr. W. után (Pesten 1811. decz. 12., 1812. kétszer, Győrött 1829. nov. 16., Budán 1834. febr. 25., 1835., 1836., Kassán 1835. máj. 2.); Kastély az országúton, vígj. 1 felv., Kotzebue után (Pesten 1813. decz. 12., 1814. kétszer, Budán 1834–35.); Mária Therésia és a magyarok hűsége, vagy a pozsonyi dieta 1741-ben, szinre alkalmaztatta (Pesten 1822. nov. 27.); Tréfa veszedelem, bolonddá is tehet a szerelem, vígsággal elegyes nézőjáték 3 felv., gróf Ries után (Debreczenben 1831. márcz. 24. Történet tréfája cz. Budán 1834. jún. 26). A bujdosó Ámor, vagy a gyanakodó házastársak, vígj. 4 felv. Kotzebue után (Miskolczon 1832. nov. 29.); A három század, tündéries vígj. 3 szakaszban, Meisl után (Miskolczon 1833. márcz. 17.); Benkő szerint még a következő darabokat írta és fordította: Átok áldás, dráma 2 felv. Houwald után; Éliás hálósapkája, ford.; Idoli, eredeti 1795.; Páris, London, Konstantinápoly, ford.; Szép és rút leány, Kotzebue után.
Szinnyei József, idősb, A komáromi magyar szinészet története. Komárom, 1882. 126–129. l.
Bayer József, A nemzeti játékszín története. Bpest, 1887. Két kötet és A magyar dráma irodalomtörténete. Budapest, 1897. Két kötet.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Déryné Naplója. Bpest, év n. Három kötet és egykorú színlapokról.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
