Münnich Aurél,
Münnich Aurél,
jogi doktor, ügyvéd, országgyűlési képviselő, előbbinek fia, született 1856. május 11-én Iglón (Szepesmegyében); szülővárosában és Kassán tanult; jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, hol 1880-ban jogi doktori, 1882-ben ügyvédi oklevelet nyert és a hazai első takarékpénztár ügyésze lett. 1884-ben az iglói kerületben országgyűlési képviselőnek választatott és azóta szakadatlanul képviseli ezen kerületet a szabadelvűpárt programmjával; az 1884. országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző működött. A kérvényi bizottságnak több ízben volt előadója, majd a véderő-bizottság tagja s előadója lett és mint ilyen referálta a népfelkelési törvényjavaslatot, valamint a többi, a véderő és honvédség fejlesztését czélzó azóta tárgyalt törvényjavaslatokat. 1889 óta tagja a delegatiónak, melynek 1893 óta jegyzője, 1894 óta pedig a hadügyi albizottság és az egyesült négyes albizottság előadója. 1885-ben honvéd főhadnagygyá lépett elő, miután 1883-ban mint 67. gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. 1890-ben honvédszázadossá léptettetett elő, miután az elméleti és gyakorlati vizsgát letette. 1898. máj. kineveztetett czímzetes honvédőrnagygyá, áthelyeztetvén a magyar királyi honvédség szolgálaton kívüli viszonyába. Mint a Budapest-belvárosi takarékpénztár elnöke két ízben volt választási elnök. Ő volt kezdeményezője és egyik megalapítója az első, katonai vizsgálat esetére biztosító intézetnek, a melynek élén ma is áll. Számos közgazdasági, ipari és közlekedési vállalat vezetője és a magyarországi Kárpát-egyesület elnöke, míg több rendbeli más állásáról az összeférhetlenségi törvény folytán leköszönt. Jegyzője a véderő- és tagja az V. biráló és a felirati bizottságnak. A budapesti ág. ev. egyházban is nevezetes szerepet visz. A közügyek terén kifejtett kiváló tevékenységét ő felsége a Ferencz József-rend középkeresztjével tüntette ki. Szülővárosa körül szerzett érdemei elismeréseül Igló város 1897-ben díszpolgárává választotta meg, 1891. tavaszán pedig megfestette életnagyságú arczképét a városház díszterme számára.
Programmbeszédei a szepesmegyei helyi lapokban és külön nyomatban, országgyűlési beszédei a Naplókban (1884. óta) vannak; elnöki beszédei pedig a Kárpátegyesület Évkönyveiben.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 885., XVIII. 306. lap.
Államgazdasági Szemle 1899.
Ország-Világ 1900. 12. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1901. l. sz. arczk., 1902. 12. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 324. l.
Weber S., Ehrenhalle. Igló, 1901. 145. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
