Czikkei a M. Nyelvőrben (1879. Az áldás és átok szók családja és könyvism., 1880–81. A Weszprémi és Kazinczy codex hosszú magánhangzói, A Peer és Sándor codexek hosszú magánhangzói, A moldvai csángók nyelvjárása, Szláv kölcsönszók: pipacs, pippanfű, páponya, pitypang; fátyol, patyolat, patyóka; dicsér, dicsír, dicső; hamupipőke, Az ecset s fésű viszonya, 1882. Török kölcsönszók: szőlő, hangya (a m. tudom. akadémia a Sámuel-díjjal jutalmazta), Helyreigazítások, magyarázatok, Apróbb fejtegetések: kölcsönszó-e vagy eredeti? Járulékmássalhangzók a magyarban, Az ugor összehasonlító nyelvészet és Budenz szótára (18 czikk), Kalmár «Prodromusa», Fattyú, varjú, liszt, 1882–83. A magyar nyelv eredete, Hosszú magánhangzók, Tolvaj, Pompuska, hagyma, szárma, gyékény, fattyú, varjú, liszt, zsidó, tolvaj, szomak, 1884. Zamat, Adalékok a magyar szókincs szláv elemeihez, 1886. Szomak, 1887. Áld, válu, 1890. Szómagyarázatok: ara, leány, haj, hegedű, 1893. Galiba, Szápa-keszeg, 1895. A hód, honcsok és még valami, A mindnyájunkat érhet balesethez, Farkas, 1896. Törökségek a magyar nyelvszerkezetben, Még néhány szó a hol-val, ta-val-féle határozókhoz, Azonnal, ezennel, 1897. Szómagyarázatok, 1899. Kaukazusi hatás a finn-magyar nyelvekre, németül a Keleti Szemlében); az Egyetemes Philol. Közlönyben (1880–81. Könyvism., 1883. Vámbéry, Magyarok eredete cz. művéről két czikk, 1884. Könyvism.); a Nyelvtudományi Közleményekben (1881. Csuvas és kazáni-tatár nyelvmutatvány, Ugor szókezdő media, 1883. Magyar elemek a déli szláv nyelvekben, m. t. akadémiai dicséretet nyert, Votják nyelvmutatványok, A jakut genitivus, 1884. Votják nyelvtanulmányok. I. Idegen elemek a votják nyelvben, 1886–87. Ujabb adalékok a magyar nyelv török elemeihez, 1887–90. Csuvas nyelvészeti jegyzetek, A vogul nyelvjárások, szóragozás és nyelvmutatványok, Pervuchin Miklós: Vázlatok a glazovi votjákok hagyományai és életmódja köréből, oroszul, Weske Mihály: A cseremisz nyelv dialektusairól, oroszul, 1893. Adalékok az ugor-szamojéd nyelvhasonlításhoz, Altaji elemek a szláv nyelvekben, Magyar műveltségi szók kaukazusi nyelvekben, A vogul khals, A vogul-osztják 2. személyrag, Kutya és más magyar kutyanevek, A vogul evangelium ńute szava, Egy epe jelentésű szó az ugor nyelvekben, 1894. Ősi török-árja nyelvérintkezés, A lapu és nap szók magyarázatához, Az ember szó magyarázatához, A felső-lozvai vogul nyelvjárás; 1895. Végszó a nap és vidra magyarázataihoz, Valaki, A hajnal szó ujabb etymologiájához, A magyar magánhangzók történetéhez, Az est eredete, A vogul isten-nyila, Nehány műveltségi szó eredetéhez, Helyreigazítás: ki és mi, Iráni elemek finn-ugor nyelvekben, 1896. Déli osztják szójegyzék; Még néhány szó az est megvilágításához, A vogul, figura etimologica’ kérdéséhez, 1897. Zárszó az est vitájához, A finn-magyar d ~1 és d ~ z hangmegfelelésekről. 1898–99. Egy déli osztják hős ének, Árja és kaukazusi elemek a finn-magyar nyelvekben, 1899–1900. A vogul nép ősi hitvilága); a Budenz-Albumban (1884. Az apai nyelvek számképzése); a Nemzetben (1886. márcz. 18. és 19. A föld-kisssszony násza, ethnographiai czikk); az Ethnographiában (1890. A magyar név eredete, 1891. Vogul imádság, 1892. A votjákok közt, 1893. A vogulok pogány ősvallása, németül az Ethnolog. Mittheilungen III. k., Elnöki megnyitó, A magyar népies halászat műnyelve, Egy magyar mesevégi szólás eredete, 1894. A magyar fémnevek őstörténeti vallomásai, Adalékok az iráni műveltséghatás magyar nyelvhagyományaihoz, Az ugorok legrégibb történeti emlékezete, A szegedvidéki magyar világteremtési regetöredékek változatai, Magyar Leviátán regék, A régi osztják társadalom, Régi magyar népénekesek, 1895. Török eredetű-e a magyar nemzet? Az árják és ugorok érintkezései, Farkaseskü a régi magyaroknál, Egy szellemes hadtörténeti felfedezés, A magyar nemzetnév, A magyar nemzet törökségéhez, A török műveltséghatás kora, Ad magnam Hungariam, Elnöki megnyitó máj. 4., Az ugor népnevezet eredete, Néhány szó Fiók Károly: Óstörténet és kritika cz. czikkéhez, 1896. Néprajzi eredményeink és törekvéseink, Adalékok a magyarok pogánykori vallásos képzeteihez, A régi magyar lovas temetkezés keleti változatai, Még egy szó ad terram Evilath, A ki nem tud arabusul, Elnöki megnyitó szept. 26., A honfoglaló magyarok természetrajzi ismereteihez, és könyvism. 1897. A magyar-szláv ethnikai érintkezés kezdetei, Sziv és máj, Kritikát kérünk, A Dnjeper folyónak hunn Var neve, Régi Bolgár-magyar népszokásbeli egyezések, Az ugor-törökség szláv nyelvemlékeihez, A kaukazusvidéki magyar kutatás történetéhez, Néprajz a külföldi könyvpiaczon és könyvism., 1898. Az irtisi osztjákok néprajza, Ujabb adalék ad magnam Hungariam, A régi magyarok farkasesküjéhez, Véres kardnak körülhordozása, Magyar-osztják esküformák, Néprajz a hirlapirodalomban, A magyar ornamentika és a modern törekvések és könyvism., 1899. A magyar-ugor nyelvrokonság legelső említése, A lengyel népnév eredete, A honfoglalás előtti magyar-szláv érintkezés bizonyítékaihoz, A néptudomány mai állása s főbb módszertani elemei, Magyar-zsidó folklore és könyvism., 1900. Adalékok a magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz, Menyét mint a menyaszszony jelképe, Huszár szavunk eredete, Elnöki megnyitó beszéd, Törekvéseink, a Keleti Szemle programmja és könyvism., 1901. Száldob, A székely «Csik» helynév); a Budapesti Szemlében (1890. Nyelvészeti tanulmányutam a vogulok földén; németül 1890-ben az Ung. Revueben, 1892. A magyar összehasonlító nyelvtudomány jövő feladatai, székfoglaló értekezés); a Hunfalvy-Albumban (1891. A vogulok medveesküje); az Akadémiai Értesítőben (1893. A vogulok pogány ősvallása, 1894. A magyar fémnevek őstörténeti vallomásai, 1895. Török eredetű-e a magyar nemzet, A magyar magánhangzók történetéhez, 1896. Az «ugor» népnevezet eredete, 1897. A magyar-szláv ethnikai érintkezés kezdetei); a M. Kritikában (I. 1897–98. Zichy Jenő gróf kaukazusi és középázsiai utazásai); a Die Donauländerben (I. Die Anfänge der ungarisch-slavischen ethnischen Berührung), a Keleti Szemlében (1900. Arische Sprachdenkmäler in türkischen Lehnwörtern, Todesdaemon «Aina» der Altaier, Todesdaemon «Xin» der Wogulen, Baum als Benennung des Sarges, Der Kaukasus und Ural als «Gürtel der Erde», Gemeinsame «Benennung der Käse» im Ossetischen, Tschuwaschischen und Ungarischen, Árja hatás a finn-magyar nyelvek számneveiben).