Morres Ede,
Morres Ede,
bölcseleti doktor, szül. 1851. szept. 11. Brassóban; mint szegény fiú nyolcz éves korában szolgaként az ottani gymnasium internátusába vétetett fel és így végezte a négy alsó osztályt; ekkor mint togátus diák a négy osztályú pedagogiai-theologiai papnevelőbe lépett, mely akkor a felsőgymnasium osztályaival, több tantárgyra nézve, kapcsolatban volt; az utolsó osztályban egyszersmind egy nevelőintézetben magántanító volt, mely állásában a seminarium végeztével még egy évig működött. 1872 őszén a lipcsei egyetemre ment és itten Zarncke és Hildebrand tanároktól a német nyelvi előadásokat hallgatta, Drobisch és Zillertől pedig a bölcseletet és paedagogiát; az ottani gyakorló-iskolában egy évig gyakorló s kettőig főtanító is volt. A negyedik év végeztével bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1876-ban visszatért hazájába. 1877. szept. 1-től szülővárosa elemi iskoláiban működött. Miután a tanári vizsgára kért folyamodása, mert érettségi bizonyítványa és theologiai tanulmányai hiányoztak, az egyházi hatóság által visszautasíttatott, a hiányokat pótolva, 1881. ápr. érettségi vizsgát tett és a jenai, berlini s heidelbergi egyetemeket látogatta, hol theologiát is tanult. Időközben a 70-es években több németországi elemi iskolát és tanítóképzőt látogatott meg. Midőn szülővárosába visszatért, egy ideig még az elemi iskolában tanított és 1883-ban az ottani seminariumban mint helyettes tanár átvette a magyar nyelv tanítását. 1884-ben a tanári vizsga letétele után decz. 4. mint rendes tanár alkalmaztatott. 1894-ben a brassói seminarium feloszlatása után mint alreáliskolai tanár működött. 1887-ben az ág. ev. szász nevelőintézetnek, 1893. pedig az elemi iskolának igazgatója lett.
Czikkei a Schul- u. Kirchenboteban (1874. Dörpfelds Theorie des Lehrplans, 1875. Schulvesen, Eine Schulreise, Pädagogische Reiseerfahrungen, Steppe und Wüste im Lehrplan d. Zillerschen Übungsschule, 1883. Zillers Vorlesungen über allg. Pädagogik, 1885. Pädagogische Erwägungen über die Schulstrafen, Konferenz-Vortrag, 1887. Der Lernprozess und die formalen Stufen des Unterrichts, Die formalen Stufen im bibl. Geschichtsunterricht, 1887. és köv. évf. Aus der Praxis der Kronstädter Seminarübungsschule, 1888. Die Methodik des magyar. Sprachunterrichts, 1889. Gesichtspunkte bei der Auswahl der Lesestücke, Gesichtspunkte bei der Beurtheilung der Unterrichtsproben, 1890. Diesterweg als Erzieher seiner Kinder, 1892. Über die Behandlung von Gedichten, J. A. Comenius, Festvortrag, 1893. Präparationen: die wandelnde Glocke; Aufsatz über die Mühle, Zum magyar. Sprachunterricht, Ein Konzentrationsbild, Richtpunkte für die Ausarbeitung von Lehrplänen, 1894. Entwurf zu einer Instruktion der Schulkommissäre); a Blätter für erziehenden Unterrichtben (1876. Die deutsche Sage in der Volksschule, 1885. Über die Interpunktion in den untern und mittlern Klassen der Volksschule); a Gräf J. F. és Hommer A.-féle Schulblätterben (1879. Die pädagogische Bedeutung der Handarbeiten); a lipcsei Pädag. Korrespondenzblattban (1882. Mitteilungen über Dr. H. G. Brzoskas pädagogische Wirksamkeit in Jena); a Rein W., Encyklopädisches Handbuch der Pädagogikjában (Langensalza, az Aemter és Aufsicht und Beschäftigung czímü czikkeket írta).
Munkái:
1. Herder als Pädagog. Wien und Leipzig, 1876. (Dissertatio. Rein. Pädag. Studienjében is megjelent).
2. Programm der Kronstädter Erziehungsschule. Kronstadt, 1879.
3. Beiträge zur praktischen Dur0chführung der formalen Stufen des Unterrichtes. Kronstadt, 1888.
4. Nach 25 Jahren. Ein Beitrag zur Geschichte unserer Schul- und Hirchenzeitungen. Kronstadt, 1891. (Különnyomat a Schul- und Kirchenzeitungból. Ism. Korrespondenzbl. für Landeskunde XV. 1892.).
5. Franz Oberts deutsches Lesebuch, Band I., II., III. und IV. Neu bearbeitet von Eduard Morres und Wilhelm Morres. Kronstadt, 1895. (a III. rész 1899-ben jelent meg).
6. Lese- und Lehrbuch für die ländlichen Fortbildungsschulen. Herausgegeben von J. Meschendörfer, Wilhelm Morres und Dr. Eduard Morres. Kronstadt, 1895.
Schuller, Friedrich, Schriftsteller-Lexikon. Hermannstadt, 1902. IV. 298. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
