Moravcsik Mihály,
Moravcsik Mihály,
ág. ev. espereslelkész, M. Mihály iparos (kinek elődei Morauchiknak írták nevüket) és Gönczy Anna fia, szül. 1824. decz. 24. Liptó-Szent-Miklóson; édes atyját korán elvesztette s anyja a hátramaradt csekély vagyonból nem bírta volna gyermekei nevelésének költségeit fedezni. M. ezért, mihelyt az akkori liptó-szent-miklósi gymnasiumot elvégezhette, lemondva anyja vagyoni támogatásáról nővére javára, úgy Rozsnyón, hol gymnasiumi tanulmányait folytatta, mint Eperjesen, a hol a jogot és theologiát hallgatta, magánórák adásával s a részére jutott iskolai ösztöndíjakból tartotta fenn magát. Kerületi táblai joggyakorlatot is folytatott. Rozsnyón barátságra lépett Greguss Ágosttal, a későbbi egyetemi tanárral. Eperjesen egyik vezetője volt az ifjúságnak, mikor ez a Kerényinél ott járt Petőfi tiszteletére fáklyás ünnepélyt rendezett. A papi vizsgát letéve, Nógrádmegyébe a szandai Sréter családhoz ment nevelőnek. Miután a protestáns ifjaknak meg volt tiltva a németországi egyetemek látogatása, csak a bécsi egyetemre mehetett. Itt érte őt a béri (Nógrádm.) egyház meghívása, melyet 1852-ben el is fogadott. 1854-ben nőűl vette Esztergály Emiliát, E. M. pestmegyei főesperes leányát. Nógrádmegyében csakhamar esperessé választatott és e tisztet viselte 1868-ig, a mikor az aszódi (Pestm.) egyház meghívta lelkésznek; itt működik jelenleg is. Az 50-es évek végén a vallásügyi pátens idejében lelkes harczosa volt az autonomikus hazafias mozgalmaknak. Az Esztergály Mihály elnöklete alatt megtartott nagyhírű 1860. pesti ág. ev.-egyházkerületi gyűlésen ő is részt vett, a mikor Prottmann rendőrfőnök feltett kalappal lépett be az alig megnyilt gyűlés termébe, hol Esztergály elnök kimondván még az egyhangú hazafias határozatot, a gyűlést berekesztette s intett Székács Józsefnek, a ki egyikét mondta el legszebb imáinak. Prottmann akkor már épen az elnöki emelvényhez ért s hallva az imát, hirtelen levette a kalapját. A jelenlevők ugyan bántatlanul oszlottak szét, de később sok üldöztetésnek voltak kitéve, így M. is, a ki kitartó hazafias küzdelmeiért más vallású hazafiaktól is sok üdvözletet kapott. M. az egyház és a közművelődés terén nagy tevékenységet fejtett ki, Béren, Toldon, Szent-Iványon, Bokron templomot s iskolát építtetett; Béren takarékmagtárat is alapított; de alkotásai közül legfontosabb az aszódi gymnasiumnak, melyet akkor, mikor M. Aszódra ment, már az egyház meg akart szüntetni, újjá alkotása és felvirágoztatása. E gymnasium száz éves évfordulóján az ünneplők közt az ottani római kath., ev. ref. és izr. lelkészek is felkeresték őt, kit mint a felekezeti béke harczosát is üdvözöltek.
Czikkei, melyekben főleg gyakorlati kérdéseket tárgyalt, a Prot. Egyh. és Isk. Lapban jelentek meg, előbb Cserháti névvel, majd M. jegy alatt. Eszméi közül több meg is valósult; így péld. a nógrádmegyei első magyar tanítói egylet, melyet mint körlelkész megalakított s melyet később több hasonló kör megalakulása követett.
Egyházi beszédei kéziratban vannak.
Evangelikus Családi Lap 1900. 10. sz. arczk. (Bodroghy Béla).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
