Molnár János (adorjánházi)
Molnár János (adorjánházi)
római katholikus esperes-plébános, Molnár Ferencz uradalmi ügyvéd és Kolossváry Josefa fia, szül. 1816. máj. 2. Bakony-Szent-Lászlón (Veszprémm.); a gymnasium alsó osztályait Veszprémben, a humaniórákat és bölcseletet Győrött végezte. 1839. máj. 4. miséspappá szenteltetett fel; segédlelkész volt, (mint diaconus) Székesfejérvárt, 1839. máj. 4-től Pázmándon, 1844. szept. 1-től ismét Székesfejérvárt 1849. júniusig, midőn honvéd lett és mint hadnagy Aradon 1850. nov. 1-ig fogva tartatott. 1851. márcz. 1. segédlelkész lett Kövesden (Sopronm.), hol1852. május 1-től administrator és július 1-től plébános volt; 1861. júl. 1-től Sár-Pentelén (Veszprémm.); 1871. júl. 1-től esperes-plébános Szabad-Battyánban (Fehérmegye), hol 1888. júl. 31. meghalt.
Czikke a Religio és Nevelésben (1846. II. Morus Tamás).
Munkája: Egyházi beszéd, melyet szent István első magyar király országos ünnepén 1862. aug. 20. a székesfehérvári főtemplomban elmondott. Székesfehérvár, 1862.
Pauer János még egy kiadott egyházi beszédét említi, melyet 1848. márcz. mondott, de ezt nem ismerem.
Pauer János, Historia dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 421. l.
Némethy Lajos, Dicsbeszédek. Bpest, 1881. 55. l. és unokaöcscsének Molnár Elemér szegedi kir. itélőtáblai birónak szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
