Molnár István Lajos,
Molnár István Lajos,
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, M. János osztrák katona, 1848–49-ben honvéd tüzérfőhadnagy, utóbb községi biró fia, szül. 1855. aug. 7. Bács-Péteriben; 1877-ben nyert tanári oklevelet; 1880-ban Zomborba került tanárnak. Lapjában, a Bácskában a hegyesszeghegyi honvéd-síremléket, a bajai Tóth Kálmán-szobrot s a Bács-Bodroghmegye monographiáját ő kezdeményezte. 1893-ban Pozsonyba helyeztetett át és ekkor az ottani lapokba írt. 1894-ben Budapestre került és újra beiratkozott az egyetemre, hogy nemzetgazdasági s rokon tárgyakat hallgasson. Jelenleg a latin és görög nyelv tanára a budapesti VIII. kerületi főgymnasiumban.
Czikkeket írt az ujvidéki kir. gymnasium Értesítőjébe (1878. Iskola és élet); a Délmagyarországi Lapokba (1879); az Üstökösbe (1880–1883. szatirák és epigrammák); a közoktatásba (1882–1883); az Állami Tisztviselők Lapjába (1897. Számvitelünk magyarsága ellen, Az új számviteli törvényjavaslat, Az új számviteli törvény életbeléptetéséhez); a Zombor és Vidékének is munkatársa volt. Jelenleg főkép szőlőszettel foglalkozik és a Borászati Lapok czikkírója; paedagogiai és közgazdasági folyóiratokba is ír.
Munkái:
1. A zombori új templom története. Zombor, 1881. (Különny. a Bácskából).
2. Párhuzam Xenophon és Platon symposionja között. Fehértemplom, 1879. (Különnyomat a fehértemplomi főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
3. Az egységes középiskola mint reform. Pozsony, 1893. (Különny. a Középiskolából).
4. Magyar államszámviteltan. Az élő gyakorlatból írta… Bpest, 1897. Két kötet.
Szerkesztette 1880. jan. 27-től 1893 végeig a Bácska cz. hetenként kétszer megjelenő lapot Zomborban.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1897.
Vajda Névkönyve 60. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
