Molnár István (agyagosi)
Molnár István (agyagosi)
orvosdoktor, városi főorvos, szül. 1827. nov. 11. Losonczon (Nógrádm.), hol atyja M. Sámuel tanár volt; tanulmányait szülővárosában és a pesti egyetemen végezte. 1848–49-ben honvéd orvos volt főhadnagyi ranggal. A világosi fegyverletétel után folytatta tanulmányait a pesti egyetemen és 1852. júl. 8. szerezte meg az orvosi oklevelet; decz. 15-ig alorvos volt a Rókus-kórházban. 1852 végén Halasra ment, hol előbb a sebészi, majd a főorvosi állásra választották meg; ezen tisztét 38 évig viselte. 1882-ben egyszersmind vasuti orvos is lett és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye tiszteletbeli főorvosa volt. Meghalt 1887. márcz. 18. Halason.
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. Az alföldi sziksótermelésről vegyi és orvosi tekintetben); a Gyógyászatban (1861. Orrcsonkítás kardvágás által, gyógyulás, 1863. A halasi járványokról és váltólázról, mint a népszaporátlanság fő tényezőiről, 1864. Szülési nehézkór bujakórral, 1865. A meteorologiai észlelések kezelési módja, 1866. Vegyi vizsgálat gyanús folyadék fölött, Ellennézetek Doleschall G. tr-nak a «Gy. » f. é. 25. és 26. számaiban közlött: Huszonötévi orvosi gyakorlat eredménye cz. munkája fölött, 1867. A halasi járványok, 1868. Az alföldi sziksótermelésről, 1871. Kis-Kun-halasi levél); a Tokaj-Hegyaljai Albumban (Pest, 1867. Tokaj-Hegyalja talaja); az Államorvosban (1870. Az államorvosok törvényszéki és rendőri eljárásainak hiányai a vidéken); a Vasárnapi Ujságban (1871. A halasi sóstó és gyógyfürdője).
Munkái:
1. Az alföldi szíksó-termelésről, vegyi és orvosi tekintetben Pest, 1869.
2. Kis-Kun-Halas város helyrajza, természetrajzi és orvosi tekintetben, Kecskemét, 1878.
3. Emlékirat a Kis-Kunmegye ügyében. Bpest, év n.
Petrik Könyvészete.
Orvosi Hetilap 1887. 13. sz.
Halasi Hiradó 1887. 13. sz.
Pesti Napló 1887. 79. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
