Molnár Gyula,
Molnár Gyula,
jogi doktor, ügyvéd, Müller Ede kereskedő, 1848. honvéd főhadnagy és Reiner Mimi fia, szül. 1857. nov. 21. Szabadkán (Bácsm.); két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, egy évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok a kereskedői pályára készült; azután rövid ideig szinészkedett. 1871-ben ismét tanuláshoz látott és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte s 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban (Bácsmegyében), honnét 1897-ben Budapestre költözött és azóta itt folytat ügyvédi gyakorlatot.
Tárczaczikkeket írt a Magyarországba s a Budapesti Hirlapba M. Gy. jegygyel (1879–1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879–1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878–80); a Biharba (1878–79); még több lapba írt vezér- és tárczaczikkeket, elbeszélést, költeményeket sat. Párbeszédes tárczái megjelentek a M. Hirlap, Magyarország, Hazánk, P. Napló, P. Hirlap és Független Magyarország cz. lapokban.
Munkái:
1. Asszonyok bűne, férjek átka. Regény. Zombor, 1882. Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
2. Rangkórság, vígjáték 3 felv. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
3. Amaranth költeményei. Zombor, 1885.
4. Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. Zombor, 1886.
5. Drámai költemények. Zuard, szinmű, 5 felv. Musztafa, szinmű 5. f. Saul király, szinmű 5 f. Rövidlátók, vígj. 3. felv. Zombor, 1887. (Ism. Bácska 54., Közép-Bácska 27. sz.)
6. Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III–VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszinmű 3 felv., az Erdélyi Marietta szintársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert szinmű, mely Szabadkán 1878-ban előadatott és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígj. 3 felv., X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felv. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. Németül. Budapest, 1898.).
7. A nagyon jó emberek, vígjáték három felv. Bpest, 1897.
8. Csuzdi világ, énekes bohózat 3 felv. Bpest, 1899.
9. Homokzátonyok, vígj. 3 felv. Bpest, 1900. (Fővárosi szinházak műsora 78.; előadatott a bpesti nemzeti szinházban 1900. ápr. 6.).
Kéziratban: Bánfi Dénes, tragédia 5 felv. (Szabadkán 1875-ben került szinre Kuthy Béla szintársulatánál); Jó parthiek, bohózat (1882-ben előadta Zomborban Dobó Sándor szintársulata); Nyári zivatar, vígj. 3 felv. (a bpesti nemzeti szinházban előadásra kitűzve); A papa lánya cz. bohózata a Magyar szinházban szintén szinre kerül.
Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. jan. 1-től 1896. decz. 31-ig Zomborban; az „Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. máj. 1-től 1900. decz. 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. jan. 1-től 1901. decz. 31-ig.
Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország czímű napilapban).
M. Könyvészet 1887–88., 1894., 1896., 1899., 1901.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
A Nők Lapja 1897. 44. sz. arczk.
Budapesti Napló 1899. 158., 159. sz.
Vasárnapi Ujság 1902. 21. sz. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
