Molnár Aladár (nagy-réthei)
Molnár Aladár (nagy-réthei)
orsz. képviselő, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1839-ben Veszprémben; atyja szolgabiró volt és fiát igen gondosan neveltette. M. magántanítványa volt a tudós Papp Istvánnak és az ő keze alól ment 1855-ben Pápára, hol a bölcseleti és hittudományi tanfolyamokat végezte. Az iskolát oda hagyva, előbb az ev. ref. papi pályára lépett és lelkész lett Papp István mellett, majd, mint 21 éves ifjú, Kerkápolyit helyettesítette Pápán. 1862-ben végre Pestre jutott, mint a reformátusok pesti főiskolájának bölcselettanára. 1864–1865-ben beutazta Német-, Olaszországot és Svájczot. 1867. jan. 30. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. Főiskolai tanszékét azonban gyengélkedése miatt ott kellett hagynia. Ekkor (1867) lett a közoktatási miniszteriumban titkár s 1869. osztálytanácsos. Mint miniszteri hivatalnok tevékeny részt vett az Eötvös József b. által felállított tanítóképzők létesítésében és általában mind azon reform-munkálatokban, melyek b. Eötvöstől származtak. 1870-ben kezdeményezte a balaton-füredi szeretetházat, s ez évben beutazta Svájczot és Bajorországot. Már ebben az útjában figyelmet fordított a földmíves- és más gazdasági iskolák szervezetére s 1871-ben csupán e czélból ismét egy utat tett a külföldre. Reformtörekvései közt nem utolsó helyen állott a népiskolai tanítók nyugdíjazási ügye, melynek érdekében úgy az irodalomban, mint később, mikor 1872. a miniszteriumból megválva a nagyvázsonyi kerület képviselője lett, a parlamentben tudománya- és ékesszólásával mindent elkövetett. Munkásságának nevezetes részét vette igénybe az egyleti élet is. 1874-ben őt választották meg a magyar néptanítók III. egyetemes gyűlésök elnökévé. 1881. mellbetegsége mind nagyobb erőt vett rajta, a mi ellen aztán hiában keresett orvosszert Gleichenberg égalja alatt, a hol 1881. aug. 18. a halál elragadta. A m. tudom. akadémiában Tanárky Gedeon tartott fölötte emlékbeszédet 1884-ben.
Beszélyei a Győri Közlönyben (1860–61.) és a Thaly Kálmán által szerkesztett Nemzeti Képes Ujságban (1863); czikkei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1862. A protestantismus és katholicismus viszonya egymáshoz, 1863. Villiersnek «Essai sur l'esprit et l'influance de la reformation» cz. művéről, 1864. Apologiai tanulmányok, Az idősb és ifjabb Kanti iskola Jenában, 1864–65. több könyvismertetés); a Honban (1864. 140. sat., 172. sat. sz. Psychologiai levelek Erdmann Eduard után); az Ország Tükrében (1865. A képzőművészetek történetéből); a Néptanítók Lapjában (1868. A h. hitv. veszprémi egyházmegye docendi methodusa, 1869. Kit nevezzenek ki tanfelügyelőkké? Fölhívása B.-Füred és vidékének polgáraihoz egy B.-Füreden felállítandó szőlőmívelési és felsőbb népiskola tárgyában, Emlékirata a felsőbb népiskolák gazdászati s iparos alsóbb fokú szakiskolák szervezése ügyében, 1870–71. Állítsunk szeretetházakat, Jelentése tanügyi tanulmányairól Svájcz és Bajorországban, ism. U. ott, 1871., Egyletek és az egyleti tevékenység Svájczban, Nyilt levél dr. Fries úrhoz, a küsznachti képezde igazgatójához, 1872. A népiskolai tanítók nyugdíjazása Hollandban, A tanító nyugdíjazása Belgiumban); a Pesti Naplóban (1867. 215. A népnevelési egyletek és a protestánsok autonomiája, 236. Állítsunk könyvtárakat a népiskolákban, 1875. 295. sz. Nyilt levél Urházy Lajoshoz, 1872. 295., 297. sz. 1879. 81. sz. Báró Eötvös Józsefről, 33. sz. Thukidides az atheni pestisről); a Budapesti Közlönyben (1867. 177. sz. Népiskolai Könyvtárak, 1871. 165–173. szám, A balatonfüredi szeretetház keletkezése); a Gazdasági Lapokban (1871. Gazdasági népoktatás a hazában és külföldön szerzett tanulmányok szerint); a Magyar Tanügyben (1872. A néptanítók nyugdíjazása Szászországban); a Koszorúban (1865. Psychologiai képek); a Havi Szemlében (1879. Eötvös József báró minisztersége 1867–70.).
Munkái:
1. A gépek jelentősége az emberiségre és a mezei gazdaságra nézve. Pápa, 1859. (Deáky Emlékezések a Deáky-alapítvány értelmében koszorúzott pályamű).
2. Kazinczy élete és hatása a magyar irodalomra. Pápa, 1859. (Emlékezet Kazinczy Ferencz százados örömünnepére okt. 27.).
3. A philosophia szükséges alkatrésze a theologiának. Pápa, 1860. (Deáky-értekezések IV. Koszorúzott pályamű).
4. A magyar alkotmány történelmi kifejlődése I. 1. füzet. Pápa, 1862.
5. A pszichologia vázlata. Dr. Erdmann J. Edvard alapján tanításaihoz vezérfonalul. Pest, 1864.
6. Az erkölcsbölcsészet alapvonalai. Dr. Martensen H. koppenhágai tanár után magyarították H(aberern) J(onathán) és M … Pápa, 1864.
7. A keresztyén hitfelekezetek tanrendszere. Előadásaihoz vezérfonalul. Pápa, 1864. (Kőnyomat).
8. A bölcsészet története az új korban. Baco és Des Cartestől Hegelig. Előadásaihoz vezérfonalul. Pápa, 1864. (Kőnyomat).
9. Közművelődési dolgozatok. I. Pápa, 1865. Négy füzet.
10. Az apostolok. Írta Renan Ernő. Ford. Bécs, 1866. (Új czímkiadás Bpest, 1883).
11. A bölcsészet története főbb vonalaiban előadva. I. Pest, 1867.
12. Az apa gyermekei között, vagy az apai kötelesség szabályai. Abbot János amerikai lelkész után angolból ford. Dallos Gyula és M … Pest, 1867.
13. A philosophia mint külön tudomány. Pest, 1868. (Értekezések a bölcs. tud. köréből I. 7.).
14. Képek az emberi élet és természet köréből. Pest, 1868. (Népiskolai Könyvtár II. Uj cz. kiadás, Bpest, 1874).
15. Svájczban és Bajorországban szerzett tanügyi tanulmányok. Pest, 1872. (Németül: Bpest, 1874. 2. kiadás).
16. Gazdasági népoktatás a hazában s külföldön szerzett tanulmányok szerint. Pest, 1871. (Előbb a Pesti Naplóban 264–268. sz. Ism. Néptanítók Lapja 1872.).
17. A népiskolai tanfelügyelet külföldön és hazánkban. Pest, 1872. (Ism. Néptan. Lapja).
18. A néptanítók nyugdíjazása, özvegyeik és árváik gyámolítása külföldön és hazánkban. Pest, 1872.
19. Az anyátlan család. Angolból ford. M. A. és D. Gy. Bpest, 1874.
20. Téli esték. Elbeszélések, versek és tanulságos olvasmányok. Bpest, 1873. (Uj czímkiadása a Népiskolai Könyvtár I. füzetének).
21. A nőképzés hazánkban és a budapesti állami felsőbb leányiskola. Bpest, 1877. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap, Budapesti Szemle XIII.).
22. Az anya gyermekei között, vagyis az anyai kötelesség szabályai. Abbot János után angolból ford. Bpest, 1876. (Dallos Gyulával együtt).
23. A képviselőház 1878. febr. 14. és 18. ülésein tartott beszédei az Ausztriával való gazdasági kiegyezés tárgyában. Bpest, 1878.
24. Beszédei az izraelita országos iskola-alap ügyében a képviselőház 1880. évi márcz. 9. és 12. s 1874. júl. 5. üléseiben. Bpest, 1880.
25. A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században. Kiadja a m. tudom. akadémia történeti bizottsága. I. kötet. Bpest, 1881. (Ism. Hon 99., 227., Egyetértés 99., P. Napló 104., 127., Ellenőr 215., Függetlenség 228., Magyarország 227., P. Hirlap 228., Budapesti Hirlap 65., Egyetértés 233., 247., Századok 782. l., Nemzeti Nőnevelés 1882.).
26. A magyarok egyetemes története. Sayous Eduard után francziául ford. Bpest, 1884. (Uj olcsó czím-kiadás).
Szerkesztette a Népiskolai Könyvtár I–IV. füzeteit (Pest, 1868–69.) és a Néptanítók Ismerettárának I. kötetét (Bpest, 1873).
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1872–81) vannak.
Levelei a m. n. múzeumban: Szilády Károlyhoz, Pest, 1863. jan. 21., Pesty Frigyeshez Balaton-Füred, 1880. okt. 8., nov. 11.; a m. tudom. akadémiában Arany Jánoshoz. Pest, 1864. okt. 30.
Kéziratban: Az ó, közép és újkor közötti különbség művészet, vallás és tudomány tekintetében. (Jutalmazott pályamű 1859.).
A nemzetiség jelentősége s az egyeseknek iránta való kötelessége. (Jutalmazott pályamű 1860).
Akadémiai Értesitő 1867. 39., 263., 1878. 41., 1881. 153. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1871. 1. sz. arczk.
Néptanitók Lapja 1873. 937., 1881. 382., 1882. 337., 353., 1884. 75., 275., 292. l.
Vasárnapi Ujság 1874. 32. sz. arczk.. 1878. 45. sz. arczk., 1881. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Kiss Áron, A nevelés- és oktatástörténet kézikönyve. Budapest, 1880. 252., 253. l.
1851: Ellenőr 215. sz., M. Tisztviselő 35. sz., Országos Tanáregyesület Közlönye 59., 65., 400. l., Prot. Egyh. és Iskolai Lap 35. sz., M. Népvilág 35. sz.,
Kiss Áron, M. Népiskolai Tanitás Története. Bpest, 1881. 202. lap.
Budapesti Hirlap 1882. 147. sz. (Emlékünnepe).
M. tudom. Akadémia Almanachja 1882. 259. lap.
Tanárky Gedeon Emlékbeszéde. Bpest, 1884. (Emlékbeszédek II. 1.).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Uj M. Athenas 290. l.
Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. (Verédy Károly).
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 743. l. (Kiss Áron) és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
