Moesz Gusztáv (levkóczi és késmárki),
Moesz Gusztáv (levkóczi és késmárki),
főreáliskolai tanár, előbbinek unokaöcscse, szül. 1873. okt. 21. Körmöczbányán; középiskoláit Selmeczbányán az ág. ev. lyceumban és Körmöczbányán az állami főreáliskolában végezte. 1891–95-ben a budapesti egyetemen a természetrajzi és vegytani előadásokat hallgatta; 1895–1897-ig második és 1897–99-ig első tanársegéd volt a budapesti egyetem ásvány- és kőzettani intézetében Krenner József tanár mellett. 1897-ben nyert tanári oklevelet és 1899. szept. 1. óta a brassói állami főreáliskola rendes tanára.
Czikkei: A budapesti burkolatkövek kőzettani vizsgálata (1894-ben egyetemi díjat nyert pályamunka); a Barsi Ellenőrben (1894. Aranyos-Maróth flórája, 1896. Az ős ember nyoma Aranyos-Maróthon); a Földtani Közlönyben (1897. Cacit és Baryt Körösmezőről, 1900. Baryt, Antimonit, Pyrargyrit és Pyrit Körmöczbányáról); a Mathem. és term. tud. Értesítőben (1899. Krokoit Tasmaniából, Adatok a grönlandi Lievrit kristálytani ismeretéhez); a Brassói Szemlében (I. 1900. Az állatok téli alvása, Brassó félmillió évvel ezelőtt, A drága kövekhez füződő babonák, A por).
Vajda Emil Névkönyve 47. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
