Moenich Károly,
Moenich Károly,
városi levéltárnok és tiszteletbeli tanácsos, M. Antal uradalmi számtartó gróf Zichy Károly grófnál és Zlatháry Vilma fia, született 1840. október 24. Czifferen (Pozsonymegyében); tanulmányait Mohácson, Győrött, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte; ez utóbbi helyen 1859-ben a papi pályára készült és belépett az Emericanumba; azonban évközben egészségi szempontból kénytelen volt ezen pályától megválni. 1861–68-ig Zichy Károly gróf mellett szülőhelyén és Pozsonyban, eleinte mint titkár, több ezer kötetből álló könyvtárát rendezte, később mint gazdatiszt volt alkalmazva. 1869-ben Hunfalvy Pál ajánlatára, a kivel ekkor levelezésben állott (a Nagyszótárba küldött pótlékok ügyében Hunfalvy Pálnak 1866-ban két hozzá írt levelét közli az Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 408. lap), a magyar kir földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumnál mint az országos statisztikai hivatalnak Fejér-, Esztergom-, Pest- és Bácsmegyék és a Jász-Kúnkerület területére kinevezett kültagja működött 1873-ig. 1872-ben Székesfejérvár városánál a köztörvényhatóság szervezése alkalmával házi pénztári ellenőrré választatott meg és 1873-ban ugyanoda levéltárnoknak neveztetett ki, mely állásában jelenleg is működik.
Az irodalommal már mint pozsonyi papnövendék 1859-ben kezdett foglalkozni, Knauz Nándornak irodalmi működésénél és búvárkodásánál segédkezve; a Napkeletbe (1860–61) írt néhány apróbb czikket névtelenül; költeményeket és czikkeket a Hölgyfutárba s a Fővárosi Lapokba (1861–1864), a Vasárnapi Ujságba (1865 Lengyeltóti, Fonyód és vidéke Somogymegyében); 1865-ben a m. t. akadémia Nagy szótárába is küldött be nyelvészeti czikkeket. 1872-ben Székesfejérvárt a Fejérmegyei Közlönynek előbb belmunkatársa, később rövid ideig szerkesztője volt; a Székesfejérvár közölt tőle több költeményt, társadalmi és irodalomtörténeti czikkeket; írt még czikket a M. Nyelvőrbe (1873), czikkeket és költeményeket a székesfejérvári Szabadságba, melynek rendes munkatársa, itt jelent meg 1881-ben a Történeti Naptár cz. czikksorozata; a Székesfejérvári Naptárban (1880. Székesfejérvár szab. kir. város főbirái és polgármesterei 1691-től 1879-ig). Ujabban közgazdasági, kertészeti és gyümölcsészeti czikkeit a Kertészeti Lapok, Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, a pécsi Rózsa Ujság, a kassai Gyakorlati Mezőgazda, M. Föld, M. Hirlap, Egyetértés, Köztelek, Gyümölcskertész és a Kert cz. lapok hozták; a Székesfejérvári Hirlapban (1898–1902. Szabadságharczunk ereklyéi 1848–1849-ben különösen Székesfejérvár városára vonatkozólag, eddig 138 közlés, 1900. Székesfejérvár szab. királyi város régi statutumai 1741–1775-ig).
Munkái:
1. Költemények. Székesfejérvár, 1872.
2. Magyar írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye). Külön féle kútfőkből. Pozsony, 1876. (Vutkovich Sándorral, együtt. Ism. P. Napló 38. sz. esti k., M. Állam 48., Vasárnapi Ujság 8., Fővárosi Lapok 39., Székesfejérvár 16., Torontál 26., Selmecz 10., Kassa és Vidéke 12., Nemzeti Hirlap 52., Független Polgár 83., Székesfejérvár és Vidéke 20. sz.)
3. Nyilt levél Szarvas Gáborhoz, a Magyar synonimák szótára ügyében. Székesfejérvár, 1891.
4. Nyilt levél Molnár István országos gyümölcsészeti miniszteri biztoshoz a hazai gyümölcsészet fejlesztése ügyében. Székesfejérvár, 1892.
5. Székesfejérvár-e vagy Székesfehérvár? Székesfejérvár, 1893. (Különnyomat a Fejérmegyei és Székesfejérvár városi tört. és rég. egylet Évkönyvéből).
Álnevei: 1874–91-ig Munkácsi F. Károly, Losonczy Gábor, Gyöngyössi József, Károlyi Ágost, Szombathi Kálmán, Vadász Ferencz, Vadnai Elek, Szecsődi Ede, Nagy Andor, Petényi Dénes és Várkonyi Béla (a Székesfejérvár-, Szabadság- és Fejérvári Hirlapban).
M. Lexikon XII. 1883. 336. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 279. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
