Misík István,
Misík István,
r. kath. lelkész, szül. 1844. aug. 19. Andrásfalván (Liptóm.); gymnasiumi tanulmányait 1855-től Lőcsén, a bölcseletet és theologiát 1862-től a szepesi papnevelőben végezte. 1868-ban fölszenteltetett és segédlelkész volt Német-Lipcsén, Rózsahegyen, Námesztón és Gnézdán; 1874-ben Nagy-Hnileczre (Gömörm.), a szepesi egyházmegye egyik legszegényebb plébániájának administrátorává tették és ott működik mai napig. Távol minden társaságtól, erdőségtől körülvéve, itt foglalkozik az irodalommal; megtanult francziául, angolul és oroszul.
Elbeszélései és czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Junoš (Ifjú 1865. elb.), Vojtech (1866. elb.), Národnie Noviny (1873. Életkép, 1885. Slovo o vyrábaní niklu a kobalto-oxydu v Hnilci, Néhány szó a nikkel és kobalt-oxyd termeléséről Nagy-Hnileczen, 1888. Z prítomnosti a minulosti Spiša, A Szepesség jelene és multjáról, 1890. elb., 1891. Szepesi levelek, 1892. Pamiatka na 40-ročnú spisovatel'skú činnost' Sasinka, Sasinek 40 éves írói működésének emléke, 1893. Z dejín Spiša, A Szepesség történetéből, 1894. Pongrácovci v Ondrašovej, A Pongrácz-család Andrásfalván. 1898. Nová Ves v dobe husitov, Igló a husziták idejében, 1899. Kozáci v Novej Vsi, A kozákok Iglón); Literárne Listy (1891. Rozpomienka na Eduarda Korponaya, Visszaemlékezés Korponay Edére); Tovaryšstvo (1893. Význam bájky v poesii, A mese jelentősége a költészetben, 1901. O takzvanej všemohúcnosti štátu, Az úgynevezett állami mindenhatóságról, Výlet k Spišskému zámku, Kirándulás Szepesvárra); Slovenské Pohl'ady (1895. Akej viery sú Slováci? Hány vallásfelekezethez tartoznak a tótok? 1896. Všeličo zo Spisa, Különfélék a Szepességről); Sborník Slovenskej museálnej spoločnosti (1896. Slovo o kolonisácii Spiša, -Néhány szó a Szepesség benépesítéséről, Niektoré dejepisné poznánsky o Spiši, Történelmi megjegyzések a Szepességről, Poznámka o XVI spišských král'ovských mestách, Megjegyzések a XVI szepesi városról, Povesti slovenského l'udu vo Spiši, A szepességi tót nép meséi, 1897, Miestne mená vo Spiši, Szepességi helynevek, 1898. Niektoré slovenské miestopisné názvy vo Spiši, Némely tót helynév a Szepességen, 1899. Ospoved' dr. Eliasz-Radzikowskému na nové poznámky jeho o miestnych menách vo Spiši, Válasz dr. Eliasz-Radzikowski megjegyzéseire a szepességi helynevek kérdésében, O pôvode mena Rubachy, Ruzsbach helynév eredetéről); Pótnik sv. Vojtešský (1902. Ladislav Zabojský, Zabojszky László élete). Egyházi beszédei a Kazatel' cz. folyóiratban (1874–81) jelentek meg.
Munkái:
1. Biblický dej potopy zo stanoviska vedeckého. Turócz-Szent-Márton, 1879. (Az özönvíz bibliai története tudományos szempontból, Kalmet, Bosizi és mások után).
2. Kostol a fara v Hnilci. Turócz-Szent-Márton, 1895. (Templom és plébánia Hnilecen).
3. Piesne l'udu slovenského vo Spiši. Turócz-Szent-Márton, 1898. (A tót nép dalai a Szepességen. I. Kiadja a múzeumi tót társaság).
4. Katolícky l'udový katechismus od Fr. Spiraga. Szakolcza, 1900–1902. Három. kötet. (Spirag F. katholikus népies kátéjának tót fordítása).
Schematismus Scepusiensis 1889. (Neve Missiknek írva).
A magyar n. múzeumi példányairól és Skultéty József szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
