Marikovszky Gusztáv (nagy-toronyai),
Marikovszky Gusztáv (nagy-toronyai),
orvosdoktor, megyei főorvos, M. György író fia, szül. 1806. márcz. 23. Rozsnyón; a gymnasiumot szülővárosában, a lyceumot Pozsonyban, az orvosi egyetemet Bécsben végezte, hol a városi kórházakban tapasztalatokat gyűjtött. 1829-ben orvosi, szülészi és sebészorvosi oklevelet nyert. A franczia, angol, és olasz nyelveket elsajátítván, beutazta Németországot, Svájczot, Franczia-, Angol-, és Olaszországot. Párisban félévig, Londonban is hosszabb ideig kórházi tanulmányokat tett. 1830-ban tért vissza és Rozsnyón telepedett le. 1831-ben barátaival egyesülten alapította a rozsnyói társalgási egyletet. 1834-ben lett megyei főorvos s 1850-ben az osztrákok által Rozsnyón felállított katonai kórház orvosa; 1855-ben lemondott megyei főorvosi hivataláról. 1857-ben gróf Andrássy Gyula házi orvosa lett. 1842-től a pesti orvosegylet levelező tagja, 1867-ben az orvosok- és természetvizsgálók Rimaszombatban tartott gyűlésének titkára, 1868-tól a megyei orvos- gyógyszerészegylet elnöke, 1876. a megye táblabírója, a községi bizottság elnöke és a Szász-Coburg-Gotha herczegi Ernesztin házirend lovagja s a családi balogvári uradalomnak és alkalmazottainak házi orvosa volt. Meghalt 1892. jún. 8. Rimaszombatban.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1863. Tudósítás a csízi ásványvízről).
Munkái:
1. Dissertatio inaug. politico-medica de nosocomiorum utilitate. Vindobonae, 1829.
2. A szavasmarhadög leírása. Rozsnyó, 1831.
3. Törvényes halotti vizsgálat bonczolás s orvosi látlelet szabálya. U. ott, 1844.
Szinnyei Könyvészete 486., 1003. h.
Gömör-Kishont 1892. 24., 25. szám.
Vasárnapi Ujság 1892. 25. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
