Mariásy Béla (markus- és batizfalvi),
Mariásy Béla (markus- és batizfalvi),
birtokos és volt országgyűlési képviselő, M. Zsigmond és négyesi Szepesy Mária fia, szül. 1824. okt. 23. Berzétén (Gömörm.); tanulmányait otthon végezte, a bölcseletet és a jogot Pesten hallgatta s Pozsonyban jurátuskodott. Már 1843-ban részt vett a közügyekben. 1844-ben beutazta Angol- és Francziaországot. 1848-ban nemzetőri kapitány volt és részt vett a budaméri csatában. 1855-ben lakását Pestmegyébe tette át. 1861-ben a nagyabonyi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének és ő a határozati párthoz csatlakozott. 1864. márcz. elfogatott és az Almásy-féle mozgalomban való részvéttel vádoltatott; mivel azonban részességét bebizonyítani nem tudták, száz napi fogság után szabadon bocsátották. Tevékeny részt vett Pest-vármegye közügyeiben egész a 70-es évek végeig. 1869-ben a nagy-abonyi kerületben, 1872-ben a szász sebesiben választották meg képviselőnek; ezen év máj. végén egy kirándulás alkalmával, lovai elragadták, kocsija feldőlt és jobb karja szétzúzódott melyet le kellett vágni; ezentúl balkezével írt. 1875-ben a politikától végkép visszalépett, mire Győrbe, majd Sárvárra vonult és egész munkásságát a történetírásnak szentelte. Meghalt 1897. okt. elején Zsadányban (Abaúj-Tornam.).
A Jövő cz. szélsőbaloldali lapnak 1862–63-ban lapvezér volt; czikkeket írt a Honba (1864. 287., 290. sz. Magyar földbirtok és idegen tőke, 1865. 20. és köv. sz. Anyagi helyzetünk sat.) és a Magyar Ujságba (1867. 117. sat. sz. Megye, 1868.).
Munkái:
1. Helyzetünk. Pest, 1868. (Magyarország pénzügyi helyzetéről).
2. Mariásy Béla követi jelentése. Ugyanott, 1872.
3. Pénzügyeinkről. Bpest, 1874.
4. Zsidókérdés és uzsora. U. ott, 1884.
5. A magyar törvényhozás és Magyarország történelme. U. ott, 1884. és Győr, 1887–93. Tizennyolcz kötet.
6. Magyarország közjoga. Győr, 1893.
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1869–75.) vannak.
Nagy Iván, Magyaroszág Családai VII. 310. lap.
Igazmondó 1872. 22. szám.
Figyelő IX. 1889. 199. lap.
Petrik Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1887., 1890–1894., 1896.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XII. 334. l.
Hazánk 1897. 245. sz.
Vasárnapi Ujság 1897. 42. sz. (Nekr.) és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
