val. belső titkos tanácsos, M. Lőrincz csanádi alispán és Kvassovszky Judit fia, szül. 1752. július 25. Makón (Csanádm.); iskoláit Budán, Pozsonyban és a nagyszombati convictusban, a jogot Egerben végezte; 1769. aug. 29. anyját, röviddel utóbb atyját is a halál elragadta; miután 1777-ben Majthényi Máriát nőül vevé, szülőitől reá maradtott Csanád-, Arad- és Szerénmegyékben fekvő javait átvevé és minden erejét az uradalmak gyors helyreállítására fordította, s néhány év alatt Tornyán (Csanádm.) lakást és kertet készíttete. Az 1779. porosz háború alkalmával hét lovas- és hét gyalog katonát állíta, nem különben 30 lóval s ezer pozsonyi mérő árpával és zabbal, úgy készpénzbeli adakozással is járult az állam segélyezéséhez. A temesi bánság visszakapcsoltatása alkalmával az ez ügyben tartott tanácskozmányban részt vett és noha hivatalt vállalni nem óhajtott, 1780-ban a kir. bizottmány ajánlatára a temesi kerültben tartományi biztossá és kir. tanácsossá neveztetett ki; majd Csanádmegye alispánja, 1800-ban pedig udvari tanácsos lett. Ekkor lakását Pestre s innét Budára tette át és a tudományos és jótékony intézetek ápolására fordítá figyelmét; az irodalom nagy pártolója s az írók maecenása volt. A Kovachichok, Révai, Szekér Alajos, Verseghy és mások tudományos foglalkozását elősegítette. 50,000 frt alapítványt tett magyar tudományos és szépirodalmi művek jutalmazására és nyelvészeti pályakérdések kitűzésére; ez alapítvány kezelését 1845-ben a m. tudom. akadémia vette át. A M.-alapból az akadémia kétféle jutalmat szokott kitűzni, ú. m. az 50 arayas Marczibányi-mellékjutalmat és egy 40 aranyas jutalmat. (L. Szinnyei Repertóriuma. Történelem II. 1222. h.). Budán az Erzsébet-apáczáknak tágasabb házat építtetett, valamint az általok ápolandó 18 betegre és 12 szegényre nézve is tetemes alapítványt tett. A Ludoviceumra 50,000 forintot adott. Budán egy magyar iskolai tanszéket 6000 frt adománynyal alapított. Budán akkor nem lévén kórház, az irgalmas szerzet részére állandó telekül a császárfürdőt az ahhoz közel fekvő több házzal együtt 1806. okt. 15. örökösen megvette s állandó alapítványul a betegek ápolására és a zárda föntartására hagyta; azonfelül még a klastrom felépítésére tetemes összeget áldozott. Ezenkívül nagyszerű drágaság- és régiséggyűjteményt szerzett, melynek egy része a m. n. múzeumnak jutott; ezek közt vannak Zrinyi a költő csáktornyai műgyűjteményének drága maradványai. Léván gymnasiumot alapított; Csanád-, Nyitra-, Szerém-, Torontál-, Trencsénmegyékben a szegények gyámolítására és oskolákra tetemes összegeket rendelt. Ezen emberbaráti ritka érdemeiért a fejedelem őt 1806-ban val. belső titkos tanácsossá nevezte ki. Utóbb a vörösvári és solmári (Pestm.), valamint a kameniczi (Szerémm.) templomok megújítására nagy összegeket fordított. Meghalt magtalanul 1810. decz. 21. Budán.
Munkája: Materia tentaminis publici ex geometria practicaet universa architectura civili, quod in regio archi-episcopali nobilium convictu ex praelectionibus domesticis P. Petri Spaits, e societate Jesu ... subivit ... Mense Augusto M.DCCLXIX. Tyrnaviae.
Toldy Ferencz, M. Nemzeti Irodalom története és Összegyűjtött munkái. Pest, 1872. V. 136. lap. (Emlékbeszéde 1845. nov. 20.)