Maller Ferencz,
Maller Ferencz,
nyug. ev. ref. lelkész és főesperes, szül. 1781. okt. 4. Kocson (Komárommegye); miután középiskoláit Losonczon és Debreczenben bevégezte, külföldi egyetemre ment és 1805-ben gárdonyi, 1806-ban baracskai lelkész lett; innét 1830-ban Csákvárra (Fehérm.) ment, hol az egyházat teljesen elhanyagolva találta; de 30 évi működésével annyira fölvirágoztatta, hogy az egyház temploma, paplaka, iskolái és gazdasági épületei is teljes dízsben állanak. Az egyházmegye 1818-ban aljegyzővé, néhány év mulva főjegyzővé, 1827-ben pedig alesperessé választotta, e minőségében 1839–1844-ig vitte a főesperesi teendőket, a mikor főesperessé megválasztották; ezen hivatalát 1861-ig folytatta, mely év okt. 24. nyugalomba vonult. 1823-tól az egyházkerületi gyűléseken is mint tanácsbiró, majd mint esperes szerepelt. 1859-ben, a következő tavaszig, Báthory Gábor helyettes superintendens leköszönése után mint legidősb esperes a superintendensi teendőket Török Pálnak supeintendenssé történt megválasztatásáig vitte. Meghalt 1867. szept. 10. Csákváron.
Munkája: A mindenkitől szeretett közhasznú ember halálában való kárvallás. Halotti tanításban lerajzolta, és néhai Szomori és Somodori Pázmándy Károly úrnak ... utolsó tisztességtétele alkalmatosságával elmondotta a baracskai ref. templomban 1825. júl. 4. Buda, 1825.
Protestáns Képes Naptár 1869. 57. lap.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
