Majthényi Adolf (kesselőkeői),
Majthényi Adolf (kesselőkeői),
canonjogi doktor, apát, szül. 1814. jún. 10. Novákon (Nyitram.); 1829-ben a növendékpapok közé fölvétetvén, a pozsonyi Emericanumba küldetett; 1830-tól a bölcseletet és theologiát Nagyszombatban hallgatta, 1835-től pedig a pesti egyetemen a canonjogot s ezalatt a Terézvárosban hitszónok is volt. Midőn canonjogi doktorrá avattatott, 1837. jún. 18. áldozópappá szentelték fel és Udvardra, 1839-ben Naszvadra küldetett káplánnak. 1840–44-ig Kopácsy primás udvarában működött mint szertartó, levéltárnok és szentszéki jegyző, 1844. máj. 5. elnyerte az udvardi plébániát, a hol 1850-ben alesperes lett. 1861. márcz. 18. pozsonyi, ápr. 22-én pedig esztergomi kanonokká neveztetett ki. Még ezen évben a bécsi Pazmaneum igazgatója (1864-ig), 1866-ban pécsváradi czímzetes apát, 1869. szept. 15. sasvári főesperes lett. Meghalt 1871. máj. 14. Esztergomban.
Összegyűjtötte az 1867-ben életben levő esztergom-főegyházmegyei papok életrajzát ily cz. kéziratban: Album cleri a. dioecesis Strigoniensis sub gubernio cels. ac rev. dni principis primatis et archiepiscopi Joanni Bapt. Simor a. 1868. concinnatum. (A primási levéltárban; Zelliger fölhasználta munkájában).
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Esztergom, 1893. 131. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 481. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
