Major Pál,
Major Pál,
miniszteri tanácsos és országgyűlési képviselő, szül. 1818-ban Mező-Berényben (Békésm.), hol atyja b. Wenckheim József uradalmi számvevője volt. Már 12 éves korában teljes árvaságra jutott és rokonai gyámolították. Első tanulmányait a szülői háznál, a későbbieket a soproni iskolában, a jogi tanfolyamot a győri akadémián és a gazdasági tanfolyamot Magyar-Óvárt végezte. Soproni tanuló korában, tanulótársaival kirándulván, a város hegyei közt egy kies helyen a forrást magyar forrásnak nevezték, föléje szobrot állíttattak és ő «magyar kuti vármegyét» alakított az ifjak közt. M. az ottani magyar társaság titkára volt, 1836-ban a magyar kuti társaság alispánjává választotta; később a helytartótanács a társaságot feloszlatta s jegyzőkönyvét elvette. Fejlődésére nagy befolyással voltak az ország- és megyegyűlési termek. 1838-ban Pozsonyban Kossuth Lajos irodájában dolgozott. Az ügyvédi vizsga letétele után a magyar-óvári főherczegi uradalomban kezdte pályáját mint törvénykezési tisztviselő. Mint a szabadelvű párt híve a Pesti Hirlapnak mosonmegyei rendes levelezője volt és élénk részt vett a protestáns egyház közgyűlésein. 1848-ban Mosonymegye árvagondnoknak, a főispán pedig táblabirónak nevezte ki, (ő volt az utolsó kinevezett táblabiró Magyarországon) 1848 végén. Csányi László párendorfi magyar táborában tábori biztosul nevezte ki s Görgei futárként küldte Pestre. Az osztrák sereg előnyomulásakor megyei állásától a császári hadaknak polgári biztosa által megfosztatott és azóta visszavonultan él ügyvédi pályáján. 1861-ben másodalispánná választatott, de még azon évben lemondott állásáról és ügyvédkedett. 1862-ben Német-, Franczia- és Angolországokban utazott, 1865–1870-ig ismét Mosonmegye első alispánja, egyszersmind a megye gazdasági egyesületének alelnöke volt. A gazdaság terén szerzett érdemeiért ő felsége 1866-ban kir. tanácsosi czímmel, 1870-ben a vaskorona-renddel tüntette ki s ez évben a m. kir. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi miniszterium tanácsnokává neveztetett ki. 1871-ben a mosonymegyei zurányi került megválasztotta országgyűlési képviselőjének. Meghalt ....
Czikkei a Virágfüzérben (Sopron, 1837. Honi nyelvünk hajnala s a soproni magyar társaság keletkezése), a Társalkodóban (1840. Madia sativa, uj olajnövény termesztéséről); a Gazdasági Lapokban (1869. Pusztul Magyar-Óvár), a Közgazdasági Hetilapban (1870. könyvism.).
Munkái:
1. Moson megye államrajza. Magyar-Óvár, 1868. (Németül: U. ott, 1868.).
2. A magyar birodalom gazdasági viszonyainak táblázata vonatkozással több külország párhuzamos adataira. Bpest, 1874. (Németül: U. ott, 1874.)
3. Mosonmegye monographiája. Több szakférfiak közreműködése mellett. Kiadta Mosonymegye közönsége. Magyar-Óvár, 1878. Két füzet. (Ism. Századok 866. l.)
Országgyűlési beszédei a Naplókban (1871–75) vannak.
Arczképe: kőnyomat, Barabás rajza (a Honpolgárok Könyvében).
Vereby Soma, Honpolgárok Könyve. Pest, 1872. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
