Májer István,
Májer István,
theologiai doktor, stagni vál. püspök és nagyprépost, szül. 1813. aug. 15. Mocsonokon (Nyitram.), hol atyja M. Mihály Kluch püspöknek 27 évig udvari tisztje volt; anyja Tillmann Antonia. Kluch püspök felismervén hű emberének fiában a tehetséget, azt távol a szülői háztól saját költségén és nézetei szerint neveltette. Elemi iskoláit Érsekujvárott, a gymnasiumot Esztergomban végezte. 1828-ban az esztergomi főmegye növendékei közé vétetett föl és Nagyszombatban hallgatta a bölcseleti és theologiai tanulmányokat 1834-ig. Mint másodéves hittanuló 1832-ben azon négy lelkesebb kispap egyike volt, kik a nevelőben a magyar nyelvgyakorló egyesület létrehozását indítványozták és előljárói jóváhagyás mellett életbe is léptették. Gyermekkora óta a szépművészetek iránt táplált hajlamát magán szorgalommal anyira kifejtette, hogy 1832–34. igazgatója fölhívására, növendék-társainak rendes órákban a razolásban útmutatást adott. Növendéki pályája után ifjú kora miatt azonnal pappá nem szentelhették fel, tehát Sennyey Pál és Géjza báró ifjak mellett nevelősködött 1836-ig; ily minőségben Pestre költözvén, az egyetemen a magyar törvény hallgatása mellett, jeles és tudományos férfiak társaságában bő alkalmat nyert ismereteinek gyarapítására. Itt tanulta meg a rézmetszést, és szent képei csakhamar tetszést arattak s 1845-ben már 3. kiadást értek. Tájrajzai a Regélő, Rajzolatok, Honművész, Életképek, a kassai Képes Ujság mellett és Vahot Imre, Magyar föld és népei cz. folyóiratában és a lipcsei Illustrirte Zeitungban jelentek meg. De legmaradandóbb érdemeket szerzett a saját kezével kőbe, fába s rézbe metszett és nyomtatásban kiadott fekete és szinezett Magyar szentképek cz. vállalat kiadásával (melyből 1838-ban 12,000 1840-ben 22,000, 1845-ben pedig százezer példányt bocsátott ki); a jövedelem nagyobb részét a szorgalmas tanuló ifjúságnak szentelte. Olajfestése, mely Ganganelli veszedelmét ábrázolja, a pesti műkiállításon is közszemlére volt kitéve. 1836. aug. 29. Váczon pappá szenteltetvén, nevelői pályáját okt. 9. a muzslai segédlelkészséggel váltá fel. 1838. jún. 12. Esztergomba helyeztetett át. 1842. szept. 17. Kopácsy herczeg-primás az általa s káptalanja által alapított mesterképző-intézet egyik tanárának nevezte ki. Tapasztalás és önképzés végett beutazta hazánk legnagyobb részét, Erdélyt és Horvátországot, az ausztriai német és olasz tartományokat, hol a jelesebb intézeteket tanulmányozta. 1845-ben ő volt a főtényező, hogy Nedeczky Katalin Esztergomban kisasszony-nevelő és tanítóintézetét a kor kivánalmai szerint átalakítá. 1847-ben az orvosok és természetvizsgáló gyűlésén Sopronban elősegítette a műtani osztály megalakulását, melynek jegyzőjévé választatott; 1848-ban az ország tanítói által Pesten az egyetem épületében tartott tanácskozmány szintén jegyzőjéül választotta; a püspöki kar a tanügy rendezése tárgyában Pesten tartott tanácskozmányra szintén meghívta. 1849. okt. 27. az egyetem tanácsa megválasztotta a bölcselet-karbeli felsőbb paedagogia helyettes tanárává, 1850 végével pedig Pest város összes nyilvános elemi és magániskoláinak igazgatója lett. A központi iskolák sorsát szivén hordván, a tanító-tanácskormányokat és a tanítókönyvtárt létrehozta; az ő terve szerint és sürgetésére életbe léptették a vasárnapi iskolákat is, melyeknek megkedveltetésére és sikeres terjesztésére alkalmas terv írójának a Néplapban pályadíjat is hirdetett. Egyik tervezője és létrehozója volt a pesti első bölcsődének, miért a bécsi s párisi bölcsőce (Cręche)-egyletek tiszteletbeli tagjokká választották. 1857. febr. 26. kürti (Komáromm.) plébános, 1866. ápr. 26. esztergomi kanonok lett. 1867. jún. 25. a III. osztályú vaskoronarendet kapta. 1869. jún. 12. Esztergom melletti szent Benedekről nevezett czímzetes apát, 1874. júl. 3. pápai praelatus és okt. 3. honti főesperes lett. 1876. szept. 12. kapta a Lipót-rend lovagkeresztjét (később a vaskoronarendet is); 1877. ápr. 14. a budapesti egyetem hittani kara a tiszteletbeli doktorok sorába iktatta. 1880. márcz. 21. stagni cz. püspök, 1884. jún. a herczeg-primás lelkiekben helyettese, aug. 2. szentgyörmezei prépost és székesegyházi főesperes (1886. szept. 4. őrkanonok, nov. 27. olvasókanonok) lett, 1885. ápr. 15. pedig ő felsége kinevezte a főrendiház örökös tagjává. 1889. decz. 20. káptalani nagyprépost lett. 1891-ben Simor halálával az esztergomi érseki szék megüresedvén, káptalani helytartóvá választatott; később az esztergomi érseki szék helynöke lett. A Szent-István-Társulat tudományos és egyházirodalmi osztályának tagja, a zsinati vizsgáló-bizottság elnöke, főegyházmegyei könyvbiráló, Esztergommegye közigazgatási bizottságának tagja s Esztergom város díszpolgára volt. Meghalt 1893. nov. 21. Esztergomban. Közczélokra 15,000 forintot hagyott.
Nevezetesebb czikkei a következő folyóiratokban és hirlapokban: Tudományos Gyűjtemény (1835. VIII. ABC-ék tökéletesítéséről, XII. Észrevételek a m. tudós társaságnak ajánlatban levő egyszerített kettős másslahangzóiról, 1836. III. Min alapszik azon sokoldalú és szoros összeköttetése a religiónak a művészetekkel, mely a katholikus egyházban oly fölségesen tündöklik); Jelenkor és Társalkodó (több mint 12 évig levelezője); Honművész (1835. II. Fametszés); Regélő (1835. Szeget szeggel, 1837. A divat és fényüzési túlságok ellen); Egyházi Tár (1837. Fogarasi görög kath. megye 1835. Névkönyve); M. Szion (1838. Az oltári szentség imádása Muzslán, 1838. Töredék az ertsi apátság történetéhez, A keresztény hit terjesztéséről missiók által); Religio és Nevelés (1841. Magyar sz. Erzsébet emléke, 1843. Népnevelési vezéreszmék, 1845. Vándorpillanatok: Fiume, Triest, Adriai-tengeren, Egyházi énekről, Népnevelés keresztény szellemben, 1846. Az iskolai ifjúság föllépéséről, 1848. Iskolai imádságról, 1849. Pillanat a szentföldre; ezen lapba 50-nél több czikket írt); Társalkodó (1842. Smidt Ferdinand József derék hazánkfia); Magyarföld és Népei (1846. Muzslai népviselet); Nemzeti Ujság (1847–48.); Honderű (1847. I. Casagrande, II. A nyilvános nőnevelés rendszerének korszerű vizsgálata, Casagrande); kassai Képes Ujság (1848. Április 10-re, mint V. Ferdinand apostoli királyunk születés napjára, költ., A szabadság oszlopa Casagrangetől, 1848. márczius 15. emlékeül felállítandó Pesten a szabadságtéren, Mária Nostra, két képpel); Nemzetőr (1846 Kossuth villámokkal jár); Kath. Néplap (1848. Genoveva szép története, 1850. Sz. Józsefről nevezendő falusi ipartanodákról, Kisdedóvásról, Egy atyának oktatása Gyertyaszentelő B. Asszony ünnepére, Az isteni gondviselés csodálatos, Jó az Isten, jót ád, Komoly szó a szülőkhöz, Népnevelési nézetek, 1851. Hébecz); Kath. Iskolai Lap (1849. Föl népnevelők a reform mezejére); Remény (1851. Irodalmi régiségek, Baróti Szabó Dávid kézirataiból 1793.); Családi Lapok (1852. Pesti virág- és terménykiállítás, Kesseleőkeő, Bölcsőde); Pesti Napló (1853. 937. sz. Az éltető erő újabb tüneményei); M. Sajtó (1855. 96. sz. Pázmány Füzetekről, 95. sat. sz. Menhely a szegény árváknak, vagy az árva gyermekek neveltetéséről és különösen Pesten állítandó gyámoldákról, pályadíjas mű); Vasárnapi Ujság (1856. Esztergomnak története és leírása az esztergomi basilika felszentelése alkalmából, Szent-Márton Pannonhegyén, Pesti József-árvaház, Károly Ambrus, esztergomi érsek, Kopácsy József, Lósy Imre, Oláh Miklós, Rudnay Sándor, Scitovszky János, Széchenyi György, Várady Pál, Bakacs Tamás élete, 1858.); István bácsi Naptára (1856–57. A vasárnapi iskolákról, A népnevelők teendői hónaponkint, Bölcsi iskolamesterek követésre méltó népnevelési módja, 1857. Garay-Walter Zsuzsánna, 1858. A népnevelők mint selyemtenyésztők, Az első nőműkiállítás Budapesten, 1859–60. A tompaeszűek neveléséről, 1862. Kürthön hogyan tanítják a honismét, s Kürth ismertetése, A nő mint a szenvedők vigasztaló angyala, Ney Ferencz, Palkovics György egy derék tót hazánkfia, Szentgály Ágoston Benedek, A két Heliser, Ney Ferencz, 1863. A nyolcz kürthi koszorú, 1864. Az esztergomi vártemplom épülő homloktornácza, A falu korcsmájában hogy lehet a közjót előmozdítani, Zibrinyi József, Felfedezett emlék Visegrád fénykorából, 1865. Isten legnagyobb tisztelet-, kegyelet- és szeretetünkre méltó. A gazdászattanításának szüksége néptanodáinkban, 1866. Bethlehem, pásztorjáték, 1868. A gazdászati ipar legjobb óvszer az inség ellen, 1870. Majer-Tillmann Antonia emléke, 1873. Brunszvik Teréz grófnő, 1887. Kellner Lőrincz életrajza, Gróf Széchenyi István és az iparos növendék); Tanodai Lapok (1856. A tanítói könyvtárakról, 1857. Minő módszert kell követni a német nyelv tanításában, 1858. A népiskola gyakorlati, korszerű vagyis életrevaló legyen, 1862. Az elemi tanodai nevelés mint tudomány és mesterségről, 1863. Gazdászat, s jelesen a kertészet, gyümölcsészet tanítását és begyakorolhatását nem mellőzheti a jó népnevelő); Pázmány Füzetek (IV. 1859. Adventi tanítások); Nép Ujsága (1859–60. István bácsi levelei); Idők Tanúja (1860–68.); Esztergomi Ujság (1863-tól); Képes Ujság (1864. Arany tanácsok István bácsitól, 11 vezérczikk); Religio (1865. Az esztergomi új papnövelde, 1886. De jubilaeo archi-episcopi sacerdotali solemniter celebrando); Sürgöny (1866. 243–45. sz. Esztergom főpapjai); Egyházi Lapok (1867. A házasság szentségének három nőnemre való befolyásáról); Esztergomi Közlöny (1867–1868.); az esztergomi kisdedovoda Értesítőjében (1874–84. Elnöki beszédei és évi jelentései); Isten igéje (1876-tól); Esztergom (1878-tól); M. Nyelvőr (1883. Az «ivad» szóról); Jézus szent szivének Hirnöke (1884-től); Isten Igéje (1884-től); Ország-Világ (1885. Ipolyi-Stummer Arnold püspök); a M. Államnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. A fölszentelt papok kettős tiszteletre méltók. Egyházi beszéd, melyet nagytiszteletű Bartoss Lajos úr, az esztergomi főmegye újszentelt papjának 1838. okt. 4. Sárisápon tartatott első szent miséje közben mondott. Esztergom. (A jövedelem a Dunánk által károsított esztergomiaknak szenteltetik.)
2. Vidor szóváltás kártyalapokra alkalmazva. Mulatva oktató játékszer. U. ott, 1840.
3. Szózat. Hg. Kopácsy József, Magyarország primásához az esztergomi mesterképző intézet megnyitásakor mondotta. U. ott, 1842.
4. Népneveléstan. Buda, 1844. (Ezen munka a magyar irodalomban a maga nemében első. Ism. Egyh. Lit. Lap 1845. II. 5–7. sz., Honderű II., Pesti Divatlap. Tótul is megjelent Czaban ford. Buda, 1847.)
5. Szindarabok az ifjúság számára. Pest, 1846. (Élni siess! Szindarab három szak., Ki mint vet, úgy arat, dr. négy szak., Örüljetek az életnek! Szindarab három szak.)
6. Liturgika, vagya római katholika anyaszentegyház szertartásainak és ezek körüli egyházi szolgálatnak ismertetése. Mesterképző intézeti növendékek számára. Buda, 1847. (V. Ferdinand legfelsőbb határozatánál fogva a helytartótanács által 400 frtos pályadíjjal jutalmazott mű.)
7. A rézmetszeteknek műtana. Írta s a természetvizsgálóknak Sopronyban tartott VIII. gyűlésük alkalmával felolvasta. U. ott, 1847. Rajztáblával.
8. Egészségtan a nép számára. Irta és kiadta ... A jövedelem t. ns. Esztergom vármegye inséggel küzdő adózóinak szenteltetik. Esztergom, 1847. (és Buda, 1847. Ujabb kiadás. Eger, 1885. Koller Jakab bécsi plébános németre fordította.)
9. A magyar képezdék reformja. Írta s az oktatási miniszter úrnak benyujtotta. Esztergom, 1848.
10. A jó házi gazda. A nép számára életszabályul. Vácz, 1848. (2. kiadás. Esztergom, 1868. Népirat 1., 3. k. Eger, 1885.)
11. Az esztergomi honvédápoló-társulat alapszabályai. Esztergom, 1848.
12. Népszerű egyházi beszédek az év minden vasárnapjára és a r. ker. kath. egyház minden rend szerinti és némely rendkívüli ünnepeire és bőjti napjaira. Pest, 1849., 1851. Két kötet. (I. Az év minden vasárnapjára, II. Az Úr, Mária és némely nemzeteknek ünnepeire, rendszerinti és rendkívüli ünnepélyekre és nagy bőjtre.)
13. A jó és olcsó könyvkiadó-társulat fametszvényei. Rendezte és kiadta ... a társulat ügynöke. I. füzet. U. ott, 1850.
14. A szab. kir. Pest városában létező reál- és elemi tanodák az 1850–51., 1851–1852. és 1852–56-ig minden évben. U. ott.
15. A pesti első bölcsőde megalakítása és ismertetése. U. ott, 1852.
16. Az első pest-magyarországi bölcsőde alapszabályai. U. ott, 1852. (Magyar és német szöveggel.)
17. A bölcsőde. Értekezés. U. ott, 1852. (Németül: U. ott, 1852.)
18. Arany tanácsok vándorló mesterlegényeknek utravalóul. Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó-társulat. U. ott, 1852.
19. Pestvárosi Josephinum árvaház ismertetése. U. ott, 1853.
20. Első évi jelentés az első pesti bölcsődéről. U. ott, 1853.
21. ABC és olvasókönyv. Az ausztriai birodalombeli kath. elemi és népiskolák számára. Bécs, 1853.
22. István bácsi, a boldog családatya és okos gazda. Népkönyv. Számos ábrázattal. Pest, 1854.
23. Szívmívelő beszélgetések és szinjátékok. Mindkét nemű ifjúság számára. U. ott, 1855. (Nyom. Pozsonyban.)
24. Arany tanácsok szolgálók, dajkák, szobaleányok, szakácsnék, gazdasszonyok és más nőcselédek számára. Pest, 1855. (12,000 példányban nyomatott.)
25. István bácsi arany tanácsai a veszedelmekben. U. ott, 1856. (Egy ívnagyságú tábla.)
26. A regélő István bácsi. Mulatva oktató családkönyv a magyar nép számára. Számos ábrázolattal. U. ott, 1857. (2. kiadás. 1858. és 1871. U. ott. Közhasznú családi Könyvtár. Ism. Religió 1857. II. 53. sz.)
27. A szent keresztút, vagyis Jézus Krisztus kinszenvedése és haláláról való ájtatosság gyakorlata. A hívek használatára szerkeszté. U. ott, 1858. (16 színezett képpel.)
28. Milyen legyen a néptanoda? Tanító tanácskozmányi értekezés. Irta és felolvasta az esztergomi főegyházmegyei udvardi kerület tanítóinak Udvardon (Komáromm.) 1858. aug. 2. tartott tanácskozmányán. Buda, 1858. (Különnyomat a Tanodai Lapokból.)
29. Mikép intéztessék a növendék papok képeztetése, hogy az ujonnan rendezett népiskola ügy körül, mint leendő hitoktatók és iskolai igazgatók ebbeli kötelmeiknek a lelki pásztorkodás mellett igazi szakavatottsággal és eredménydúsan megfelelhessenek. Díjra méltatott pályairat. Pest, 1859.
30. Két jutalomnyertes pályairat, melyeket az egyháziaknak a lelkipásztorkodás mellett egyszersmind kitünő tanférfiakká való képeztetését czélzó, a nagym. és főt. veszprémi püspök tr. Ranolder János ur ő exc. által a Tanodai Lapok 1858. 52. számában kitűzött jutalomkérdésre írtak ... és Jarisch Antal. A Tanodai Lapok 1859. folyamából külön kiadá Lonkay Antal. U. ott, 1859.
31. Udvardi kalvária könyv. Kegyeletes emlék az udvardi kalváriának szept. 16. történt fölszentelési ünnepélyére. U. ott, 1860. (16 képpel.)
32. Szemléleti tanmód az első oktatásnál. Tanítótanácskozmányi értekezés. Írta és az esztergom-főegyházjegyei udvardi alesp. kerület 1859. szept. 19. Perbetén tartott tanítói tanácskozmányon felolvasta. U. ott, 1860. (A t. jövedelem az udvard-kerületi tanítói könyvtáré. Különnyomat a Tanodai Lapokból.)
33. A néptanodai jó írás, szépírás, helyesírás és fogalmazás tanításáról az életre. Tanítótanácskozmányi értekezés. Írta és az udvardi kerületnek 1861. szept. 3. Kürthön tartott tanácskozmányában felolvasta. U. ott, 1861.
34. István bácsi aranytanácsai szolgák, kocsisok, béresek, ostoros legények, tehenesek, mindenesek s egyáltalán férfi cselédek számára. Kora 50. évének emlékére írta s inséggel küzdő alföldi hazánkfiai javára 10,000 példányban kiadta. U. ott, 1863.
35. Ügyes Mari, a kis konyhakertésznő, vagyis alapos oktatás a zöldségtermesztésben. Metzger után magyarítva. U. ott, 1863. (Falusi Könyvtár 2. kiadás. U. ott, 1871., 3. kiadás. Bpest, 1878.)
36. Elnöki beszédek az esztergomi kisdedovodában 1868–84. Esztergom.
37. Évi értesítés és számadás az esztergomi sérült harczosokat és inségeseket segélyező ideiglenes egylet 1866–67. működéséről. U. ott, 1867.
38. Az esztergomi irodalmi egyelt alapszabályai. U. ott, 1868.
39. Az esztergomi jótékony nőegylet alapszabályai. U. ott, 1868.
40. Évi értesítés és számadás az esztergomi nőegylet 1868–71. működéséről. U. ott, 1869–72. Négy füzet.
41. A kereszt nekünk Isten ereje. Szent beszéd, melyet az esztergom-zamárdhegyi új keresztnek, főm. Simor János úr Magyarország herczegprimása, esztergomi érsek, mint nagylelkű emelője által, 1871. máj. 3. történt ünnepélyes felszentelése alkalmával a helyszinén mondott. U. ott.
42. A néptanodai helyesírás és fogalmazás tanításáról az életre. Pest, 1871.
43. Az esztergomi érseki-főmegye papságának közműveltségre ható irodalmi működése a legújabb korban. Az 1873. világkiállítás alkalmával közzétette. Esztergom, 1873. (Bibliographia cleri archidioecesis Strigoniensis in Hungaria. Ism. Uj M. Sion.)
44. Szózat dr. Rumy Károly György sírja felett, midőn a bold. tudósnak új emlékköve a tisztelet és hála jeléül 1880. nov. 18. mint születésének százados évfordulóján felavattatott és megkoszorúztatott. U. ott.
45. Rövid visszapillantás az esztergomjárási kath. tanító-egylet 12 évi működésére, s egy pályanyertes munka. U. ott, 1882.
46. Szózat az Esztergom sz. kir. városi bővített leányiskola ünnepélyes megnyitása alkalmából. U. ott, 1883.
47. Szózat, melyet Esztergom kerek sz. Annak templomában Krisztus szent Szive oltárának fölszentelésekor mondott 1884. jan. 20. Kalocsa, 1884.
48. Ezer műkereszt. Eredetileg ollóval rögtönözte és szövegét írta. Bpest, 1884. LX tábla. (Ism. Uj M. Sion. Második és harmadik ezer műkereszt, a budapesti országos kiállításra. Esztergom, 1885. E munkával nagy érmet nyert. Negyedik, ötödik ezer műkereszt. U. ott, 1891. előszó és 44 tábla. Ism. M. Sion. Hatodik ezer műkereszt.)
49. Hazafiúi komoly szavak a főrendiházi reform kérdésében, jelesen a katholikus czímzetes püspökök joga mellett. Bpest, 1884. (Névtelenül.)
50. Emlékkönyv. Főmagasságú és főt. Simor János, a római szent-egyház bibornoka ... aranymiséjének ünnepére 1886. Mindszenthava 28. Fölajánlja az esztergommegyei papság. Esztergom. (Szerkesztette ... A művet ékesíti két rézmetszet, 47 fametszet, 12 cincographia, négy chromolithoraphikus és 20 phototypikus kép. Ism. Uj M. Sion.)
51. Szózat, melyet főm. és főtiszt. Simor János bibornok ... által Esztergom-Sz.-György mezővárosában emelt és alapított kisdedóvoda és leányiskolának megnyitása alkalmával mondott. U. ott, 1887.
52. Sermo, quo cels. ac rev. dominum Claudium Franciscum Vaszary Dei miseratione et apostolicae sedis gratia archiepiscopum Strigoniensem etc. dum praecelsam sedem suam die 4. Febr. 1892. capesseret nomine metr. capituli salutavit. U. ott.
Kiadta Minikus Vincze Vezérkönyvét az állat-, növény- és ásványtan oktatásában. Népiskolák használatára. Pest, 1854. (Magyar és német szöveggel, 3. kiadás 1865., 4. k. 1870, 5. magyar k. 1871. és 1872.) és Matusik Nep. János, Az ausztriai közbirodalom honisméje, különös tekintettel Magyar- és Erdélyországra. Pest, 1857. cz. munkákat.
Szerkesztette a Kath. Néplapot 1850. jan. 3-tól jún. 30-ig és István bácsi Naptárát, melyet ő alapított, 1856-tól 1870-ig és az 1880. évfolyamot.
Kézirati munkái: Utazási naplók 1833., Népépítészeti jegyzetek 1844., Adatok Esztergom város és vármegye történeti és helyrajzi leírásához, A tapintatos elemi tanító 1846., Dr. Rumy György emléke 1847. 4rét 39 lap (a budapesti egyetemi könyvtárban), A felsőbb nevelészet elemei, egyetemi felolvasásokra, latinul 1850., Utasítás a fővárosi nyilvános tanítók számára 1851. A bölcs atya oktatásai, népszerű mű 1855., Elmederítő beszélgetések 1858., A jó kenyérsütés mestersége 1858., István bácsi arany tanácsai, vagyis életphilosophia a nép számára 1861–62., Számos egyházi beszéd és tanítás. Muzslai népdalokat, tájszavakat, szójárásokat és közmondásokat a m. tudom. akadémiának, ebedi s perbetei népdalokat pedig a Kisfaludy-társaságnak gyűjtött.
Levelei Horvát Istvánhoz: Muzsla 1836. nov. 1., decz. 2., Esztergom 1840. szept. 7. (a m. n. múzeumban), Rumyhoz 1846. három (a m. tudom. akadémia levéltárában).
Álnevei s jegye: Párkányi, Szives (a Regélőben és Honművészben 1835-től). M. I.
Arczképei: kőnyomat Barabástól 1857. nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben és Herquitől 1873., nyomt. Horn és Zobel Pesten (a Hajnal Albumban).
Ujabbkori Ismeretek Tára. Pest, 1853. V. 317. l.
Vasárnapi Ujság 1855. 41. sz. arczk., Magyar Irók I. 307. l.
Magyar Irók Arczképei és Életrajzai. Pest, 1858. arczk.
Iskolai Kistükör 1867. arczk.
István bácsi Naptára 1871. arczk., 1886. arczk.
Hajnal Album. Pest, 1873. köny. arczk.
Egyetemes Magyar Encyclopaedia. Pest, 1874. 56. lap.
Esztergom 1875. 9. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Esztergom és Vidéke 1879. 24. sz., 1880. 24.. sz., 1893. 102. sz.
Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás története. Bpest, 1881. 169., 420., 438. l.
Ország-Világ 1883. 7. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Állam 1885. 230., 232–236., 260., 1886. 239., 1893. 270. sz.
1885: Fővárosi Lapok 233., Néptanítók Lapja 625. l., M. Sion, M. Korona 201., 226., Irodalmi Szemle 10., Egyetértés 158., 1893. 324. sz.
Walter Gyula, Jubilaeumi Emlékfüzér. Esztergom, 1885.
Budapesti Hirlap 1885. 258. sz., 1893. 324., 325. sz.
Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886. 614. l. (Verédy K.)
Emlékkönyv Dr. Majer István félszázados írói jubileumára. Nagyszombat, 1886.
Uj M. Sion 1886. 827. l.
Paedagogiai Plutarch 1886. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 133. l.
Esztergomi Hirlap 1893. 47. sz.
M. Hirlap 1893. 324. sz.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 305. l.
Némethy Ludovicus, Series Parochorum. Strigonii, 1894. 754. l. Walter Gyula, Majer István emléke. Bpest, 1894.
Religio 1894.
Novák Lajos, Emlékbeszéd. Bpest, 1894.
Pallas Nagy Lexikona XII. 215. l.
Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 487. l. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
