Maizner János, idősb
Maizner János, idősb
orvosdoktor. nyug. egyetemi tanár, id. M. Sámuel (kinek elődei Szászország Meissen városából 1756-ban II. Frigyes porosz király pusztító csapatai elől Csehországon át menekültek Magyarországra és telepedtek le Váczon) és Spitzer Julianna róm. kath. szülők fia, szül. 1828. máj. 24. Váczon (Pestm.); középiskoláit és a két éves philosophiát a váczi piarista rendű gymnasiumban elvégezvén, a pesti egyetem orvosi karán iratkozott be. Az 1848. márczius 15. tüntetésben mint orvostanhallgató részt vett ugyan, de a szabadságharcztól távol maradt, és miután a nyilvános tanításoknak az egyetem bezárásával vége szakadt, tanulmányait magánúton folytatta s 1849-ben Wagner Dániel pesti gyógyszerész családjánál mint nevelő vonta meg magát. 1852-ben orvosdoktorrá avatták. Ezután Balassa János mellett műtőnövendék volt, majd a világhirű Semmelweiss Ignácz Fülöp mellett mint assistens működött. Rövid ideig Jász-Ladányban volt községi, majd Kapnikbányán kir. bányaorvos. 1859. jún. 12. a kolozsvári orvos-sebészi tanintézethez a szülészet rendes tanárává nevezték ki s okt. 3. átvette a kolozsvári szülőintézet vezetését, melyben 33 évig működött. A szülészeten kívül ellátta 1860-ban az állat-járványtani és állategészségügyi tanári széket; 1862–1863-ban előadta a törvényszéki orvostant és tetszhaláltant, 1869-ben ellátta a belgyógyászati kathedrát és vezette a belgyógyászati kórházat. 1872. márczius 10. az orvossebész tanintézet igazgatójává nevezték ki. A kolozsvári egyetem megalakításában is élénk részt vett, midőn 1872. jún. 17-én Lónyay Menyhért gróf miniszterelnök, Pauler Tivadar közoktatási miniszter és Tisza Lajos gróf Kolozsvárra utaztak; e tanácskozások eredménye az 1872. IX. törvényczikkel megalkotott kolozsvári egyetem lett. Azon év okt. 29. a szülészet rendes egyetemi tanárává neveztetett ki. Az egyetemi orvosi kar első tanártestületi gyűlésének emlékére 400 frt alapítványt tett. 1875-ben az orvosi kar dékánja, 1885-ben pedig az egyetem rektora volt. 1892. ápr. 9. neje elhalálozván, nyugalomba vonult. A szülészetben Semmelweiss tanainak első hirdetője volt és egy súlyszámítási normának felfedezője, mely általánosan használtatik.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1858. Kimutatás a pesti szülészeti kóroda 1857–58. működéséről, 1859. A medencze-hajlás meghatározása tárgyában Spiegelberg szerint, Töredékek a nőkórgyógyászat köréből, Történelmi tanulmányok a sebészet köréből és könyvism., 1860. Lapszemelvények a szülészet terén); az Orvos-természettudományi Értesítőben (1881. Az uj osztrák bábautasításról.)
Munkái:
1. A magyar orvostudományi irodalom 1770-ig. Kolozsvár, 1885.
2. A magyar gyógyszerkönyv (pharmacopoea Hungarica) második kiadásának (1888) ismertetése. U. ott, 1889.
3. A kolozsvári orvossebészi tanintézet történeti vázlata 1775–1872. Ugyanott, 1890.
Kéziratban több szakmunka.
M. Könyvészet 1886., 1889.
Kiszlingstein Könyvészete és fiának ifj. Maizner Jánosnak szives közlése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
