Mailáth György (székhelyi idősb), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Mailáth György (székhelyi idősb),

országbiró, a főrendház elnöke, a m. tudom. akadémia igazgató tanácsának tagja, előbbinek és hrabovai Hrabovszky Klára fia, született 1786. ápril 22-én Zavaron (Pozsonymegyében); középiskolai tanulmányait nagybátyjának M. Antal nagyprépostnak házánál és felügyelete alatt a győri gymnasiumban, a felsőket a pesti egyetemen (hol 1803-ban bölcseleti hallgató volt) végezte. 1809. és 1810-ben mint al-, 1811-ben főjegyző s 1814-től mint Pozsonymegye első alispánja hivataloskodott. Cziráky Antal gróf kir. biztos mellett albiztosi minőségben Erdélybe küldetett az ottani urbéri viszonyok rendezésére. 1811-ben a pozsonymegyei rendektől országgyűlési követté választatott. 1821-ben helytartótanácsossá, 1822. ítélőmesterré neveztetett és nemsokára mint udvari tanácsos a m. cancelláriánál alkalmaztatott. 1825. decz. 30. kir. személynök, a karok és rendek elnöke lett s az akkori viharos országgyűlésen nehéz hivatalát nagy államférfiúi bölcsességgel és tapintattal vezette. Érdemei jutalmául a szent István-rend középkersztjét, a belső titkos tanácsosi méltóságot s 1828. Hont vármegye főispánságát nyerte. 1825–1847-ig a magyarországi dolgokra határozott befolyással volt. A Széchenyi István kezdeményezésére felállított m. tudom. akadémia ügyét lelkesedéssel karolta fel, lényeges részt vett szervezésében és alapszabályainak kidolgozásában, az első alapítók sorába lépett és megnyitása után (1831. nov. 17.) igazgatótanácsának tagja lett. 1831. nov. államtanácsossá neveztetett ki s 1839. ápr. 4. az országbirói méltóságra emeltetett, melyet 1848-ig viselt. Mint országbiró az 1840. országgyűlésen szerzett érdemei közt az urbéri törvények javítására, a mezőrendőrségre, a váltójogra, kereskedelemre, a Duna s más folyamok szabályozására sat. vonatkozó törvényeken kívül, különösen kiemelendők az ezen országgyűlés végén, az előző országgyűlés befejezése után, a szabadszólás és izgatás miatt bebörtönözött ifjak (Lovassy, Tormásy, Kossuth és társaik) és más liberális párti követek és hazafiak részére kieszközlött amnestia, és a magyar nyelv iránt hozott törvényes határozatok következtében, nyelvünk ügyének, a sok nehézség daczára is végre megnyert teljes diadala, maleyk gróf Mailáth Antallal, az akkori főkanczellárral, kiválólag az ő fáradozásainak tulajdoníthatók. 1848-ban a felsőház elnöke volt és részt vett ama bizottmányban, melyet az országgyűlés az év végén Windischgrätz herczeghez a kiegyenlítés eszközlése végett küldött. Azután nyugalomba vonult és gazdálkodott. Meghalt 1861. ápr. 11-én Bécsben. A m. tudom. akadémiában Lonovics József tartott fölötte emlékbeszédet.

Munkái:

1. Assertiones ex universa philosophia, quas sub auspiciis ... Franc. Xav. Fuchs ... publice porpugnandas suscepit ... in magno regiae scientiarum universitatis Pesthiensis palatio 1803. Posonii. (Ex praelectionibus Andreae Dugonits, Michaelis Aloysii Trenka, Stephani Szüts, Adami Tomtsáni).

2. Beszéd, alispán hivatalától 1822. Bőjtelő hava 25. Pozsonyban tartatott megyebeli közgyűlés alkalmával lett megválásakor. Pest. (Mind a két munkán neve Majlátnak írva.)

3. Beszéde Hont vármegye főispáni székébe történt beiktatása alkalmával 1828. szept. 30. Pest. (Beszédek .....)

Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak, melyek közül egyet a Hazai s Külf. Tudósítások közölt (1827. II. 20. sz. Sermo dni Personalis praesentiae Regiae in Judiciis locumtenentis ... quo comitia Regni Hungariae anno 1827. die 18. aug. conclusa sunt).

Arczképe: rézmetszet a Rajzolatokban (1837.).

Nevét Majláthnak is írta.

Nagy Iván, Magyaroroszág Családai VII. 250., 253. l.

Vasárnapi Ujság 1860. 28. sz. arczk.

Allg. Zeitung 1860. 148. sz.

Sürgöny 1861. 94. sz.

Pest-Ofner Zeitung 1861. 89., 97. sz. sat.

Törvényszéki Csarnok 1861. 43. l.

Galgóczy Károly, Az országos magyar gazdasági egyesület Emlékkönyve. Bpest, 1883. III. 34. l.

Petrik Bibliogr.

Budapesti Szemle 1862. XVI.

M. Tudom. Akadémia Évkönyve. Pest, 1863. X. 11. dar. (Lonovics emlékbeszéde.)