Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Ung (1877. Dobsinától Poprádig, 1879. A székesfehérvári kiállítás és Ungmegye, 1887. Egy német kisvárosból, Három magyar specialitás, Magyarok a németek szemében); Ungvári Közlöny (1880. Egy siralmas történet); Erdészeti Lapok (1880. Vidéki levél Selmeczbányáról, 1881. A veresvirágú erdei fenyő, A fák hamu-alkatrésze, Történelmi fák, Őrlött fa, A fán maradt megvak kikeléséről, A selmeczbányai m. kir. erdészakadémia növénykertjei, Kőkorból fenmaradt fa, A hold és a vágási idő, A lúczfenyő magvak csiraérettsége, A porosz erdészeti kisérleti ügy, Makkszesz, Taxus magvak csirázása, A víz és szénsav behatása, Az erdei almozási anyagok ásványi alkatrésze, A fa sejtjeiben és edényeiben levő levegő, A korona befolyása a toboztermőfákra, Bábaseprő a csesznye és égeren, Észleletek a megfagyott tengeri fenyőről és könyvism., 1882. Rügy- és levélkulcs a magyar birodalomban honos és honosított fás növények meghatározására. A Forestry-ről referatum, A fatörzsek csavarodásáról mint szilárdsági alapelvről, A nyirfa és a jegenyefenyő ásványi anyagainak ismertetése, A szénsavas mésznek a kétszíkű fásnövények törzsében való lerakodásáról, Az örökzöld levelek élettartama, Nyirkos falak szárazzá tételének módja, A feldolgozott fa felismerését elősegítő művecske, Adatok a magyar birodalom gubacsainak ismeretéhez, Adatok a faanyag és a fásult szövetek ismeretéhez, Új impregnáló szer, Az erdőt képező fák vízszükséglete, A legrégibb erdészeti tárgyú mű, A fák tartalékanyagának szerepe a kambium táplálásában, A gyűrűképzés kezdete, A fatörzs vastagságának időszaki változása, A fák vastagodása a különböző évszakokban, Az erdei fenyő termőhelye, A járulékos gyökerek keletkezéséhez, A fák keménysége, A szentpétervári növénykert fás növényei, A fának aszalása, Még egyszer a selmeczbányai m. kir. erdészakadémia növénykertjéről, A fűztenyésztés, Az alma és bükk rákja, Újabban ismertetett feltünő korú fák, A fák excentrikus vastagsága, A jóreményfoki erdőkről, Tölgyek légzéséről, 1883. Erdei fenyőcsemeték nevelése, Japán haszonfái, Fa vasuti talpakra, Az erdészeti honosítási kisérletek, Az erdei mezőgazdaság, A jegenyenyár, A fák evesedésének kérdése, Trágyázási kisérletek, Adatok az Abies excelsa kt fajzatának hazánkban való előfordulásához, Magyarország gombái, Feltünő vastagságú repkény-borostyán, A makk keletkezése, A szalmafa, Cserkéreg az egerek rágása ellen, A fosszil fatörzsek pathologiája, A fekete dió, Loranthuson élődő Viscum, Papiros fenyőfából, 1884. A mézga képződése a fában és ennek élettani jelentősége, 1885. A külföldi fák meghonosításának kérdéséhez, 1886. A geszt vízvezető képessége, A harkály mint magevő, A német tűlevelű erdők fája, 1887. Az európai fák eredetéről, 1888. A zsilvölgy aquitankorú flórája, 1889. Az erdészeti iskolákról, Mikor vágjuk a fákat? A fák szerepe a természet háztartásában, Az erdők tenyésztése, Miért fátlanok a prairiek? A bálványfa, Az Eucalyptusok Spanyolországban, Európa erdői, A fák életkora, 1890. Az angol királyság kopárainak befásítása, A juharczukor nyerése É.-Amerikában, Eucalyptus globulus leveleinek különfélesége, A legnagyobb diófa, A föld legöregebb fája, A Phellos-tölgy, Az égerről, Óriási vadgesztenyék, A fahamu használata, Óriási nyárfa, A fekete diófa, Jütland befásítása, Hannover erdészete, Új-Zeeland fái, Fából készült festékek); Pesti Hirlap (1881. 128., 129. sz. A szobránczi fürdőből, két kiállítási levél); Gazdasági Lapok és M. Föld (1881. 61. sz. Mint lehet a kigyóhagymát kiirtani); Botanisches Centralblatt (X. Beiträge zur kenntniss der teratologischen Fälle des Mais); Természettudom. Közlöny (1882. A házi gomba kipusztítása a szobapadlóból, A kukuricza rendellenes képződéseiről, A Cinchona fatenyésztés az angolok indiai birtokán, A rózsák rendellenes fejlődéséről, A növények védőeszköze a gombák ellen, 1883. A növények kutikulájának és viaszhamvának élettani szerepe, A tarkalevelű és chlorosisban szenvedő növényekről, A gyászpirító és halálszégyenítő, 1884. A csiperkegomba tenyésztéséről, Az ikergyümölcsökről, A gombáknak a gyűjteményekben való eltartása, A manilla-kender, A termelt pohánkafélék, A Makartbokrétához használt füvek elkészítése, A rózsa illatának változása a hőmérséklet szerint, 1885. Urumyces Trifolii és Erysiphe Martii gombák sorokban való elterjedéséről, A Populus nigra és a P. canadensis fajok jellemzése, A teljes almavirágról, Georgina elszalagosodása, Rózsavirág átnövése, Különös alakú szőlőszemek, Az őszkor virító orgonabokor, Növénymaradványok az egyptomi sirokban, Az Agave virágzása, 1886. Elszalagosodott tökinda, Mely fákba csap bele a villám legritkábban?, Petrus Andreas Mathiolus, A Typha és Sparganium virágainak és termésének fejlődéséről, A Xylaria Hypoxylon gombáról, A magyar állam erdőségei, 1888. Az anyarozs tenyésztése, A Robinia tortuosa és umbraculifera virításáról. Pótfüzetben: A növények chemotaktikai helyváltoztató mozgásai, A glykoge a gombákban, Szerves savak képződése a növekedő növényrészekben, 1889. A mezőrendőrségi törvényjavaslat, A bengyeléről, A paszuly és a tök hazája, Növényi tejoltó, A violántúli sugarak hatása a növényekre, Az amerikai mezőség fátlanságának oka, A virágok szinének változása, A Hanyi sásról, A gombatenyésztésről, A gyomok kiirtásáról, A virágok leszedéséről, Az eső a búzára tűz, A gombafajok mérges volta vidékek szerint, Pótfüzetben: A lombosfák védő és gesztfa rétege, 1890. A növénybiologia köréből, A tüdőfű szine változása, A férges gyümölcs korábban való éréséről, Az akáczfa levélnyele tövén levő üreg, A Rhododendron szaporítása, A homokos talajra alkalmas növények, Pótfüzetben: A körlég nitrogénjének szerepe a növények életében, Az arab mézga keletkezése, Kénkedvelő és vaskedvelő bakteriumok, A bódítószerek és növények, 1891. A Baloghia növénynév eredete, A rovarirtó porról, A növények érzése, A növénynedv áramlása, Pótfüzet: A Forsythia felemás virága, 1892. A telefon és a varju, Meteorhullás, Buzánk új betegsége, 1893. A természetes lenyomatok készítése, A burgundi répa romlása, Lubbocknak a sziklevelekről szóló műve, Rendellenes szemű kukoricza, Pótfüzetben: A magyar Hymenomycetek száma 1891-ben, A dértől megcsipett paradicsomalma, 1894. A czitromfák virágzása és gyümölcsérése, A légyölő galóczáról, 1895. Bogárfogó és rovarevő, Az Osztrya véniczfa, Ozonium stupposum, Cicuta virosa, Diófa gombái, A nyilmérgekről, A teljes virágú fehér liliom, A fák leveleinek széle, A répa levelének veresedése, 1896. Az aranytermő szőlő s a lisztharmat, Az Agaricus cyathiformis Bull. és a gombák növekedése, 1899. Az encyclicus és aphanocyclicus virág közti különbség, A növénykertek magcserejegyzékéről, A Gasteria verrucosa Hand. Pótfüzetben: Hazslinszky Frigyes élete és működése); M. Könyv-Szemle (VI. 1882. A budapesti királyi magyar tud. egyetemi növénytani intézet könyvtára, VII. A legrégibb magyar erdészeti tárgyú munka 1656-ból); Erdészeti Naptár (1882. Erdészeti könyvnaptár); Magyarországi Kárpátegyesület IX. Évkönyve (Botanikai kirándulás a Vihorlat hegycsoportba); Garten Zeitung (Berlin, 1885. Eine abweichend blühende Agave americana); Pester Lloyd (1885. 39–70. sz. A virágkiállítások sorozatos ismertetése); Botanisches Centralblatt (XXVIII. Die Blüthen u. Fruchtenwickelung bei der Gattung Typha u. Sparganium); Kertészeti Lapok (1886. A műkertészet kiállításainkon, könyvism., 1887. Kertészet és botanika, 1889. A magyar növénynevek, 1890. A kertészet állapota Németországban, 1896. A magyarországi kertészek országos congressusa); Természetrajzi Füzetek (X. A Typha és Sparganium virág- és termésfejlődése); Bibliotheca Botanica (Cassel, 1887. Über die Entwickelung der Blüthe u. Frucht von Sparganium Tourn. u. Typha Tourn.); Unters. a. d. bot. Institut in Tübingen (1888. Beiträge zur Kenntniss der Substratrichung der Pflanzen); Nemzeti Nőnevelés (1890. könyvism.); Középiskolai Tanáregyesület Közlönye (XXIII. és 1893. könyvism.); Köztelek (1891. 25., 26. sz. A seprőjeneszter tenyésztése, A kerti utak füvesedésének ellenszere, 1892. 15. sz, Búzánk új betegsége, Gibellinia cerealis, négy képpel, IX. A méhszédítő pöffeteg); Egyetemes Közoktatásügyi Szemle (III. A német és svájczi növénytani intézetek); Borászati Lapok (1892. A szőlő keresztezéséről, 1893. A rugás, A taplósodás, 1894. A szőlőgyökér rothadása, 1895. A szőlőfajok, fajták és fajvegyülékek, 1898. A lisztharmatról, 1899. A szőlő gyöngyszőre); Emlékkönyv a term. társ. félszázados jubileumára (1892. A gombák sporáinak szétszóródásáról); Mathem. u. Naturwiss. Berichte aus Ungarn (1891. Mittheilungen aus d. Bereiche der Pflanzenbiologie); M. Szemle (1894. 47. sz. Könyvek, könyvtárak, olvasók); Szőlő- és Borgazdasági Lapok (1895. A taplósodás, 1896. Faux Rhytisma, A vesszőforgalom korlátozása, A gommose bacillaire és Ráthay magyarázata, Az aranyharmatos szőlő, 1897. Miért kivánatos a sima vesszők alsó rügye alatt az öt cm. csonk?); A Kert (1895. A tündérrózsák királynéja, V. 1900. A taplós gombák); Vasárnapi Ujság (1896. Hazslinszky Frigyes életrajza); Olvasmányok (Bpest, 1896. A virágálom, Hol élnek meg a növények? A temészet köréből); M. orvosok és természetvizsgálók Munkálatai (1900. A szőlő öbölye és ragyája); Revue de viticulture (XII. 1900. La vigue d'or.)