Magda Pál, | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Magda Pál,

nyug. ág. ev. gymnasiumi igazgató-tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1770. jún. 29. Rozsnyón (Gömörm.) polgári szülőktől; alsóbb iskoláit szülővárosában, a bölcseletet Késmárkon és Pozsonyban végezte; azután Iglón töltött egy évet mint nevelő; 1792. a téli félévben a jenai egyetemre iratkozott be, honnét 1794-ben hazatérvén, előbb mint magántanító működött, azután 1797-ben köztanító lett a csetneki Tsitsch-féle nevelőintézetben, hol a nyelvtant és ékesszólást adta elő; később a gömöri gymnasiumban nyert alkalmazást mint rector-professor; onnét Lőcsére ment a protestáns egyházi törvény rendes tanárának; a bölcseletet és magyar nyelvet is tanította. Ez állását másfél év mulva elhagyta s Beszterczebányán az újonnan felállított iskolánál vállalt tanári hivatalt (500 frt évi fizetéssel; hol kiadott két latin programmjával, melyekben kiméletlenül ostorozta a hibákat s személyeket, sok ellenséget szerzett magának); és itt tudományának híre elterjedvén, Teschenbe (Szilézia) hivatott meg gymasiumi rectornak; azonban 1814-ben a soproniak meghivását fogadta el. Itten egyetlen fiának halála búskomolyságba ejtette. 1822-ben (mint öntéletrajzában megjegyzé) a szörnyű drágaság miatt kénytelen volt Karlóczára menni, hol a lyceum rectora volt. De itt sem maradhatott, «mivel itt, mint írja, a Magyarországról írt német kéziratomért a bécsi udvari haditanács által üldöztettem» és három év mulva ismét vándor útra tért Sárospatakra, hol a természethistoriát, mezei gazdaságot, római és német irodalmat tanította tizedfél évig; a sárospataki collegium tanára lett; végre Szarvasra ment szintén tanárnak. 1834. nov. 8. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1838-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1841. júl. 23. Sárospatakon. A m. tudom. akadémiában 1841. nov. 8. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet. Székács József pedig emlékbeszédet.

Czikkei a Felső-magyarországi Minervában (1825. V. Értekezés a magyar nyelvben teendő ujitások barátjai és ellenségei között tévő perpatvarkodásról, 1826. II. A culturáról, Garvénak némely kifejezései a német nyelvről, 1827. II. A fátumról, 1830. XI. A nyelv mívelésével hirtelenkedni nem kell).

Munkái:

1. De discrimine, in quo scholae evangelicae Hungariae cum tota re evangelica versantur. Programma, quo patronos scholae gratiosissimos pro examine publico in gymnasio a. c. Neosoliensi diebus 25., 26. et 27. junii celebrando humanissime invitat. Neosolii, 1811. (Ismert. Annalen, Wien, III. 326. és IV. 69. l.)

2. De schola, quae genio seculi obsequitur, splendidissima, quae cum emendat, optima. Programma, quo patronos scholae gratiossimos pro examine publico in gymnasio a. c. Neosoliensi diebus 24., 25. et 26. Junii 1812. celebrando officiose invitat. Ugyanott, (Ism. Annalen ... Wien, III. 353. l.)

3. Emlékezetoszlop, melyet Cházár András urnak tiszteletére 70-ik nyarán, Jakab havának 5. u. m. születése napján emelt. Soprony, 1815. (Költemény.)

4. Magyar országnak és a határőrző katonaság vidékinek legujabb statisztikai és geographiai leírása. Pest, 1819.

5. Oratio inauguralis de originali forma hominis habita S. Patakini, 30. Jan. 1825. Sárospatakini, 1826.

6. Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militärgrenze. Leipzig, 1832. (2. kiadás. U. ott, 1835.)

7. A mezei gazdaság philosophiájának szabásai szerint okoskodó és munkálkodó gazda. Sárospatak, 1833. és 1839.

8. Az embernek eredeti formájáról programma, melylyel az oskola érdemes pártfogóit a szarvasi evang. luth. gymnasiumban 1837. tartott oskolai vizsgálatra meghivja. Pest, 1837.

Kéziratban: Az én paradoxomaim 1831., Professori beköszöntő beszéd 1834., Értekezések az ember rendeltetéséről, A nevelésről, Az ember képzésének akadályairól 1836., A philosophiáról 1838.

Neue Annalen der Literatur. Wien, 1810. 513. l.

Kis János Emlékezései II. 119. l.

Közhasznú Esmeretek Tára. Pest, 1883. VII. 548. l.

Hirnök 1841. 65. sz. (Nekr.)

M. tudós-társasági Népkönyv 1842. II. 20. l.

A m. tudós-társaság Évkönyve 1842–44. Buda, 1846. (Székács emlékbeszéde.)

Danielik, M. Irók II. 185. l.

Toldy Ferencz, Összegyűjtött munkái. Pest, 1872. V. 49. l. (Gyászbeszéd.)

Kelet Népe 1876. 243. sz.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Bibliogr.

Abel-Mokos, Magyarországi tanulók a jenai egyetemen. Bpest, 1890. 80. l.