Madzsar János,
Madzsar János,
nyug. főgymnasiumi tanár, M. György és Szopkovics Mária polgári szülők fia, szül. 1839. máj. 28. Sátoralja-Ujhelyben (Zemplénm.); a főgymnasiumot szülővárosában és Egerben, a tanítóképzőintézetet Szatmárt végezte 1860. aug. 8.; azután segédtanító lett; 1863. okt. 1. a szatmári gymnasiumhoz helyettes tanárnak nevezték ki. 1867-ben a pesti egyetemen letette a tanári vizsgálatot és ekkor rendes tanár lett. Miniszteri segélylyel 1868. októbertől 1869. júniusig meglátogatta a németországi tanítóképzőket; hazajövetele után júl. a máramarosi, 1873. máj. 30. a dévai tanítóképző igazgatójának neveztetett ki. 1875. szept. 6. a fehértemplomi gymnasiumhoz helyeztetett át; 1868-ban alapította a szatmármegyei népnevelési egyletet; a máramarosmegyei tanítóegyletnek több évig elnöke volt, 1874. jan. 6. pedig a hunyad-zarándmegyei és szászváros-széki tanítóegylet választotta elnökének. 1879-ben nyugdíjazták.
Czikkeket írt a Tanodai Lapokba (1861–62.), a Néptanítók Lapjába (1869. A szatmármegyei népnevelési egylet alakulásáról. A tizenhetes bizottmány alapszabályjavaslata Szatmármegye népnevelési egylete részére, Levele a szatmármegyei néptanítókhoz, 1870. Tornászati tanulmányok, Levele Speyerből a szatmármegyei néptanítókhoz, Gazdászati tanulmányok a speyeri tanítóseminariumban s azon kívül, Teremtsünk közönséget a népiskoláknak, 1871. Számtani leczkék az egy tanítóval bíró népiskolában, Alakítsunk szorgalmi könyvtárakat! A szellemi fejlődés kezdetéről, A szellem eszméleti állapotáról, Számtanítás az egy tanítóval bíró népiskolában, 1873. Az olvasmányok tárgyi és nyelvtani kezelése a népiskolában); írt még a Zalai Tanközlönybe, a Család és Iskolába, a Székely Tanügybe, az Alföldi Tanítóegyesület Közlönyébe, az Ellenőrbe (1877. A magyar paedagogia önállósításáról.)
Munkái:
1. Magyar mondattan. Tanítók-, Tanítójelöltek-, főelemi tanodák s a gymnasiumok alsóbb osztályainak számára. 1. füzet. Pest, 1868. (Több nem jelent meg.)
2. Számtani példatár. Kiegészítésül a Néptanítók Lapjának 1871. 2., 3. és 18–24. számaiban közölt czikkeihez. M.-Sziget, 1871. (Ism. Néptanítók Lapja 1874.)
3. Vezérkönyv a számtanításban. Néptanítók számára. Bpest, 1875. Három rész. (I. és II. r. 2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)
4. Méterrendszer gyakorlati ismertetése. Gazdák, iparosok, kereskedők és tanítók használatára. U. ott, 1875.
5. Számtani és gyakorlati példatár. U. ott, 1875. Öt füzet. (Ism. Néptanítók Lapja 1875., 1876. 2. jav. kiadás. U. ott, 1877.)
6. Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítóképezdék és néptanítók számára. U. ott, 1876. Három füzet.
7. Az igazság szava. Válaszul Gönczy Pál miniszteri tanácsos úr több rendbeli nyilatkozatára. Fehértemplom, 1876.
8. Nyelvtani példatár. U. ott, 876. Három füzet.
9. Magyar nyelvkönyv a német tannyelvű népiskolák számára. Bpest, 1879–81. Négy kötet.
10. Utmutatás a magyar nyelv tanítására a nem magyar ajkú népiskolákban. U. ott, 1879.
11. Az őrmester. Beszély, Zschokke Henrik után ford. Esztergom, 1881. (Mulattató Zsebkönyvtár 12.)
Kéziratban: Eötvösfalva, paedagogiai s a tanügyi közigazgatást biráló regény három kötetben; Számtan a felsőbb leányiskolák számára.
Álneve: Berzéthy Aurel (a Népnevelők Lapjában 1871-ben.)
Szinnyei Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1883. 65–70. l. fénynyom. arczk.
Petrik Könyvészete.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia, Bpest, 1866. 585. l.
M. Könyvészet 1888.
Pallas Nagy Lexikona. XI. 788. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
