Lutter Ferdinánd (Nándor),
Lutter Ferdinánd (Nándor),
bölcseleti doktor, kegyestanítórendi áldozópap és fővárosi tankerületi főigazgató, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1820. szept. 3. Béren (Nógrádm.), hol atyja L. János Eszterházy herczeg eredésze volt; szülei két év mulva Lökre (Barsm.) költöztek és fiuk itt nyerte elemi oktatását; Léván elvégezvén a hat gymnasiumi osztályt, 1836. szept. 14. felvétetett a kegyestanítórendbe. Az 1836–1837. iskolai évet Privigyén az ujoncznevelőintézetben töltötte; 1837–38-ban elemi tanító volt ugyanott, 1838–40-ig gymnasiumi tanár Podolinban, hol egyszersmind a szépirodalommal is megismerkedett és Horatius odáit is könyv nélkül tudta; mire bölcseleti tanulmányainak bevégzésére Váczra ment, szorgalmát megosztva a mathesis, historia, aesthetika és irodalmi tanulmányok között; innét Nyitrára, hol a theologiát két végi hallgatta. 1844-ben Szent-Györgyre távozott; de az iskolai év második felében a pesti felsőbb elemi iskola III. osztályának tanítójává lett és szept. 20. áldozópappá avattatott fel Esztergomban. Harmadfélévig működött a felsőbb elemi osztályokban, midőn 1847-ben az első nyelvtani osztályt bízták reá Budán, hol 1848. nov. 3. gymnasiumi tanár lett; a számtant és mértant adta elő. 1849-ben a kir. ideiglenes polgári közigazgatóságnak tudtára esvén, hogy L. a márcziusi napok után több társával együtt a fővárosi nemzetőrségbe lépett és a tábori tüzérségi szolgálatot tanulta s mint nemzetőri tüzér szolgálta hazáját, midőn a szerencsétlen temesvári csata s a világosi katasztrófa után Budára visszatért, a tanítástól eltiltatott. 1849–1852-ig a Szmrecsányi Jánosnak Antal és István fiainál nevelő volt; 1852–58-ig gymnasiumi tanár Selmeczen, 1858–61. főgymnasiumi igazgató Pesten, 1861. márcz. 3-től okt. 18-ig helyettes igazgató a budai főgymnasiumban; okt. 18-tól ugyanottn rendes igazgató. 1859. decz. 16. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. A rend 1864-ben kormánytanácsossá, 1868-ban pedig kormánysegéddé választotta. Mint az országos közoktatási tanács állandó tagja részt vett a közoktatásunk ujjászervezésére vonatkozó munkálatokban; mint a fővárosi közoktatási bizottság tagja élénk részt vett a főváros tanügyének emelésében; a magyar tanférfiak egyesületének, mely megalakulását 1862. aug. 14. nagyrészt az ő buzgóságának köszönheti, első elnöke, az országos középiskolai tanáregyesületnek tiszteletbeli tagja s az országos gyorsírói vizsgáló bizottság elnöke volt. Érdemeiért az uralkodó kegye 1882-ben a királyi tanácsosi czímmel tüntette ki. Még a volt helytartótanács idejében (1861) megbizatott a budapesti tankerület vezetésével, helyettes főigazgatói minőségben, mely állását a magyar miniszterium alatt is megtartotta; míg a középiskolai törvény létrejöttével az addig vezetése alatt állott tankerület kétfelé osztatván, 1884-ben ő a budapest-fővárosi tankerült főigazgatójává neveztetett ki véglegesen. 1867-ben Eötvös József báró közoktatási miniszter Zürichbe küldötte, hogy az ottani közoktatási állapotokat tanulmányozza. Érdemei utolsó elismerésben 1891. márcz. 31. részesültek, midőn a közoktatásügyi miniszter a másodízben ujjászervezett országos közoktatási tanács tagjává nevezte ki. Meghalt 1891. decz. 30. Budapesten.
Czikkei a következő évkönyvekben és folyóiratokban: selmeczi kath. gymnasium Jahresberichtje, (1855. Die imaginären Zahlen, 1856. Die systematischen Polynome); Tanodai Lapok (1857. A külzeléki számítás alkalmazása a természettanra, 1858. A külzeléki számítás elemei); Magyarhoni Természetbarát (1858. A víz és levegő mint a természeti tünemények okozói); a pesti kath. nagy-gymn. Tudosítványa (1859. Die Principien der Differentialrechnung, 1876. Figyelmeztetés a szülőkhöz gyermekeik érdekében); M. Akadémiai Értesítő (1860. Mathem. oszt. Mennyiségtani elvek); Középiskolai Tanáregylet Közlönye (1867–68. Középtanodai tanügyünik 1874–75. ellenbirálat «A mathematikai oktatás, tekintettel az új tantervre» cz. bírálatra; A mennyiségtan a poroszországi gymansiumokban, 1877–1878. Módszertani értekezletek, 1879–1880. Az érettségi vizsgálatok, 1880–1881. könyvism.); Közoktatás (1886. A latin nyelv tanításához. A latin nyelv kérdése gymnasiumainkban.)
Munkái:
1. Elemi számtan. Pest, 1845. Két rész. (4. jav. és bőv. kiadás. A számtan elemei cz. Buda, 1849.)
2. Természettan alaprajza. Az ifjuság használatára. Pest, 1848. egy tábl. (2. jav. és bőv. kiadás. U. ott, 1853. Hét alaktáblával., 3. k. 1862., 4. k. 1866., 6. k. 1870. U. ott.)
3. A mennyiségtan elemei. Buda, 1849. (I. rész. Számtan. 1864. Négy füzetben 1870. Pest, 3. kiadás 1875., 4. k. 1876., 8. k. 1884., 12. k. 1891., 13. k. 1893., 14. k. 1894.)
4. A magyar nyelvtan elemei. Az új rendszer szerint. Pest, 1852. (2. kiadás. U. ott. 1861.)
5. A tiszta mennyiségtan elemei. I. rész. Számtan. U. ott, 1853–54. Két rész. (2. jav. kiadás. U. ott, 1860. 5. k. 1865., 6. k. 1868.)
6. A természetes és háromszögtani számok arányszámai a szegvények és érintők táblái. U. ott, 1860. (3. kiadás 1862.)
7. A természetes számok tizenegy számjegyű arányszámai U. ott, 1861.
8. Mennyiségtan a középtanodák felsőbb osztályai számára. U. ott, 1861.
9. A magyarországi kath. gymnasiumok jövendő szervezésére vonatkozó javaslat. U. ott, 1862.
10. Mennyiségtan a középtanodák felsőbb osztályainak számára. Első rész. Számtan. II. Betűszámtan U. ott, 1860–61. (2. bőv. kiadás 1864., 3. kiadás 1870. U. ott, 4. k. 1876., 5. k. 1879., 6. k. 1882., 7. k. 1888., 8. k. 1890., 11. k. 1895. Budapest,).
11. A felsőbb mennyiségtan elemei. Pest, 1864.
12. Mennyiségtan a középtanodák felsőbb osztályainak számára. Második rész. Mértan, I. Siktan. Szögmértan. Pest, 1865. (2. bőv. kiadás.) II. Tértan. Gömbháromszögtan. A betűszámtan alkalmazása a mértanra. Elemző mértan a síkban. U. ott, 1865. (2. kiadás. Mértan 3. kiadás. 1875., 4. k. 1881–82., 6. k. 1888., 10. k. 1891.)
13. Öt számjegyű sorszámi és szögmértani táblák. Pest, 1866. (2. kiadás, 3. k. 1870. Pest, 4. bőv. k. 1874., 5. k. 1878., 6. k. 1881. 7. k. 1886., 8. k. 1889., 14. k. 1898. Bpest.)
14. Középtanodai tanügyeink. Felolvastatott a budai tanári egylet 1866. máj. 19. közgyűlésén. Kézirat gyanánt. Pest.
15. Az általános természettani földrajz alapvonalai. U. ott, 1870. (2. jav. kiadás. A szöveg közé nyomott ábrákkal.)
16. Az egyszerű és kettős könyvvitel elemei. A népiskolák számára. U. ott, 1871. (Ism. Néptanítók Lapja 547. l.)
17. Számtani példatár, a népiskolák használatára. U. ott, 1870–73. Öt füzet. (4. átdolg. kiadás. 1879., 6. k. 1894. Ism. Néptanítók Lapja 1879. 500. l.)
18. Módszeres vezérkönyv a népiskola mennyiségtanához. U. ott, 1871–73. Négy füzet (2. átdolg. kiadás. 1878. 5. k. 1884. Ism. Néptanítók Lapja 1879. 500. l.)
19. Méter-mérték ismertetése és az új mértékkel való számolási mód. Tanodai és magánhasználatra. Bpest, 1874. (5. kiadás, U. ott, 1875. Németül u. ott, 1875.)
20. Közönséges számtan. Az új tanterv szerint a középtanodák használatára. U. ott, 1875. (3. kiadás 4. k. 1876., 5. k. három füzetben 1877., 6. k. 1878., 7. k. 1882. U. ott.)
21. Mértan. Egyenes vonalu síktan, kör- és síkháromszögtan. U. ott, 1875. (3. kiadás, 4. kiadás négy füzetben 1882.)
22. Közönséges számtan cz. munkájának példatárában előforduló feladatok megfejtésének végeredményei. U. ott, 1887.
Főszerkesztője volt a Közoktatás cz. lapnak 1882-ben Budapesten.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 302. l.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 352. szám.
Szinnyei Könyvészete.
Országos középtanodai Tanáregylet Közlönye 1882–83. 222. l.
Vasárnapi Ujság 1884. 37. sz. arczk., 1892. 1. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1865. 583. l. (Verédy K.)
M. Könyvészet 1886., 1888., 1890–95., 1898.
Tudósítvány a kegyes tanítórend budapesti főgymnasiumáról 1892. (Takáts S.)
Néptanitók Lapja 1892. 21. lap.
Gopcsa László, A magyar gyorsirás története. Bpest, 1893. 93. l.
Lévay Imre, Az Urban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete. Bpest, 1893. 4. l.
Takáts Sándor, A budapesti piarista collegium története. Bpest, 1895. 359., 382., 387., 394., 415., 416. l. arczk.
Corvina 1899. 27. sz. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
