Lukáts Gyula (etrekarcsai),
Lukáts Gyula (etrekarcsai),
országgyűlési képviselő. Családja a pozsonymegyei csallóközi ágból való, a meglevő eredeti oklevél szerint IV. Bélától már donatiót kapott; a XIII. századból szintén megvan a családnál Roland nádornak a családfát megállapító levele, mely szerint Ethe kun vezér ágából származtak. Atyja L. Zsigmond bérlő volt Fehérmegyében. L. szül. 1851. szept. 1. Székesfejérvárt, hol a gymnasiumot végezte. 1866-ban a fiumei tengerészeti akadémiába lépett és 1868-tól mint kadet és hadnagy (leszámítva azt az időt, mit a hadnagyi vizsga letételére fordított Fiuméban) osztrák-magyar lobogó alatt 1873-ig folytonosan hajózott. 1870. jan. 7. az Atlanti tengeren a Catterina V. három árboczos hajóval hajótörést szenvedett; ekkor négy napi küzdelem után, jan. 10. a Nyanza angol gőzös mentette meg. 1874-ben megvált a tengerészettől s visszatérve hazájába 1875-ben jogász lett Budapesten. Mint a jogász segélyegylet elnökének, szerep jutott neki az 1876–77. török tüntetésekben. Ekkor volt az Egyetértés szerkesztőségének tagja; előbb az országgyűlési rovatot vezette, majd vezérczikkeket, tárczákat írt; azon kiáltványok, melyek a magyar nemzethez és hölgyekhez intéztettek a budapesti ifjúság által a török ügyben, szintén tőle valók. A Konstantinápolyba Abdul-Kerimnek kardot vivő küldöttség vezetője volt. Itt kapta a (III.) Medjidje commandeur csillagát, melyet azonban nem viselt. 1877. jún. a török-orosz hadjárat alatt mint az Egyetértés harcztéri levelezője működött Mehemed-Ali mellett. 1879-ben a nagyváradi Szabadsághoz lépett be főmunkatársnak és vezérczikk-írónak. 1880-ban Nagyvárad város megválasztotta aljegyzőjévé. 1882-ben párbaj vétsége miatt Váczon ült és vele volt bezárva a commune híres minisztere Frankl Leo is, s a tőle nyert informatiók, franczia kútfők és a commune hivatalos lapjának alapján egy tanulmányt írt: A commune története cz., mely mintegy 25 számban a nagyváradi szabadságban jelent meg. 1884-ben a szalontai kerület képviselője lett (azóta budapesti lakos), 1887. a ráczalmási, 1892. ismét a szalontai kerület, 1896. a monori választotta meg. Jelenleg a képviselőház jegyzője és a közlekedési bizottság tagja; a függetlenségi párt híve.
Czikkeket írt a Hazánk és a Külföldbe s a Heti Póstába (többnyire tengerészeti czikkek és mint szemtanú az 1868. kubai felkelésről Etruk, Kelén, Karcsai Gyula nevek alatt is); a Budapesti Hirlapba (1889 és 1892-ben Kossuth Lajosnál tett látogatásairól); a Magyarországba (1894. márcz. Kossuth betegségéről és haláláról Turinból küldött táviratokat és tárcza-czikkeket).
Munkája: A török nemzet vendégei. A magyarországi török rokonszenv s a konstantinápolyi út története. Bpest, 1877. Fényképpel.
Szerkeszti s kiadótulajdonosa a Népzászlója cz. politikai hetilapnak 1886. óta.
Országgyűlési beszédei (leginkább fiúmei tengerészeti kérdésekben és hilanthropikus ügyekben szólalt fel) a Naplókban (1884 óta) vannak.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Függetlenségi Album. Bpest, 1897. 11. l. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 293. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
