Lukácsy Sándor,
Lukácsy Sándor,
a budapesti népszinház rendezője, előkelő nemes közbirtokos szülők fia, szül. 1835. febr. 15. Aradon; az ottani gymnasiumban tanult; tanulmányait azonban megszakította a szabadságharcz, melynek lezajlása után, szüleinek teljes elszegényedése miatt, kénytelen volt végképen szakítani az iskolával. Igy lépett a szini pályára s 1851-ben Kolozsvárra ment és nagypénteken Kaczvinszky és Laczkóczy társulatához állot be; itt és a vidéki szinpadokon mint szinész és rendező működött. 1873-ban a fővárosi István-téri Miklósi-szinházhoz szerződött művezető rendezőnek. Miklósi azonban megbukott és L. vendégszerepelni ment. 1876. márcz. 1-től a budapesti népszinház főrendezője 22 évig. Szinműírói pályája a hatvanas évek elején kezdődik; darabjai rövid időn nevesek és kapósak lettek a vidéken és a fővárosban; három-négy szinműve is jelent meg évenként.
Czikkei, tárczái, elbeszélései a Nyitram. Lapokban (1886. 10. sz. Blaha Lujza); a Szinművészeti Lapokban (1894. Magyar szinészet az 50-es években, Mikor én szinész lettem); a Fővárosi Lapokban (1896. 190. sz. Erzsi); a Budapesti Hirlapban sat.
Munkái:
1. A vén czigány. Énekes víg magánjelenet. Pest, év n.
2. A veres hajú. Eredeti népszinmű három felv. zenéje Erkel Elektől. Bpest, 1883. (Népszinház műsora 1.; először adatott a budapesti népszinházban 1877. jún. 2. száznál többször adák. Németül: ford. Vécsey Leu. U. ott, 1884.)
3. Ágnes asszony, ered. npsz. három felv. U. ott, 1883., zenéje Erkel Gyulától. (Népszinház műsora 3., először a népszinházban 1879. febr. 21.)
4. Kósza Jutka, ered. népszinű három felv. U. ott, 1883. (Népszinház műsora 4._ először a népszinházban 1878. júl. 20.)
5. Az Isten keze, ered. népszinmű három felv. U. ott, 1883. (Népszinház műsora 13.)
6. A tükör. Dramolette egy felv. U. ott, ...
Kéziratban: eredeti szinművei, előadva a budapesti népszinházban: A fegyverkovács, dr. öt felv.; Egy magyar nábob, dr. öt felv., Jókai regénye után; A bakter, nész. három felv.; Zárda titkai, szinmű; A honvéd család, dr. öt felv.; A zsidó honvéd, énekes életkép három felv., zenéje Káldy Gyulától, először 1875. jan. 15., a népszinházban; Lengyel számüzöttek, dr. öt felv.; Ubrik Borbála, szinmű négy felv.; A zsidó apácza, népsz. négy felv.; A kurta szoknyás leány, szinmű öt felv.; A mákvirág, bohózat; Egy bolond százat csinál, bohózat egy felv.; A karácsonyi angyal, szinmű négy felv.; Páris romjai, látványos szinmű öt felv.; Divatos menyecskék, vígj. négy felv. (1875. ápr. 27. Kassán); Egy magyar plébános, népszinmű hét képben; Egy okos asszony, vígj. egy felv., a kolozsvári pályázaton dicséretet aratott; A pók, népsz. három felv. dalokkal és zenével Káldy Gyulától, először 1877. júl. 27.; A zsandár, népsz. négy felv. dalokkal, Balla Kálmánnal együtt írta, először 1877. aug. 24.; A csirkefogó, népsz. három felv. zenéje Erkel Ferencztől, először 1878. febr, l.; Egy hamis asszony, vígj. három felv.; Székely Katalin, eredeti nagy operette három felv., zenéje Erkel E., először 1880. jan. 16.; A szomszéduram kakasa, népsz. három felv., zenéje Herczenberger Istvántól, először 1880. febr. 14. a népszinházban; A szerelem sötét verem, népsz. három felv., 1880.; Árva Zsuzska, népsz. három felv. 1882.; Rebeka, népszinmű 1887.; 100 év, korrajz a magyar szinészet történetéből egy előjáték, négy szakasz, először 1890. okt. 25.; Tél és tavasz, operette három felv., zenéjét szerzették Rosenzweig Vilmos és Adolf, 1891. okt. 17.; Zsuzsika, népsz. három felv. márcz. 13.; A feneleányok, fővárosi életkép négy felv., először a budai szinkörben aug. 1.; A lelkipásztor, operette három felv. zenéje Forrai Miklóstól, először a népszinházban 1893. szept. 29.; Az asszony verve jó, népsz. három felv. 1894. febr. 16.; Hogy lehet férjhez menni, bohózat; Ezer éves Magyarország, dr.; Egy századvégi kis leány, vígj.; A mostoha, népsz.; A titkos csók, operette; A huszadik század kezdetén, korrajz; A Szerelem bolondja, népszinmű. Ezenkívül 15–20-ra tehető fordított szinműveinek száma. Irt még egy Venus világa cz. három kötetes regényt, mely szintén kéziratban maradt, nemkülönben egy kötet költeménye.
Pesti Hirlap heti melléklete 1880. 10. sz. arczk.
Lakatos Ottó, Arad története. arad, 1881. III. 26. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 1891. 58. sz.
Nemzet 1891. 58. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 722. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Náményi Lajos, A váradi szinészet története. Nagyvárad, 1898. 110., 113., 114., 116., 120., 121. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
