Lukácsy Miklós,
Lukácsy Miklós,
takarékpénztári hivatalnok, szül. 1829. decz. 7. Aradon; hol a gymnasiumban tanult, azután a temesvári lyceumban és a nagyváradi akadémián, hol két évig volt elnöke az akadémiai önképzőkörnek. 1848-ban részt vett az arad-nagybecskereki első nemzetőri hadjáratban, mely után beállt a honvédséghez, hol a 36. és 63. zászlóaljnál szolgált és főhadnagy lett. A fegyverletétel után Amerikába akart kivándorolni; ezért Pesten Bódogh könyvkötő mesternél öt hónapig megtanulta a könyvkötést és innét Győrbe, azután Bécsbe s végül Gráczba ment segédnek; de súlyosan megbetegedvén, visszatért szülővárosába. Felgyógyulva a pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást, hol előléptetve, 1857-ig több városban állomásozott. 1858 elején ismét visszatért Aradra. 1860-ban az aradi első takarékpénztárhoz választották meg; ekkor kilépett az államszolgálatból. Több évig volt titkára az aradi polgári jótékony nőegyletnek, melynek megalakításánál közreműködött. Elnöke volt az aradi Deák-pártnak és a daláregyletnek; a városi tűzoltó-karnak szintén több évig volt parancsnoka. Tagja volt a városi képviselő testületnek az alkotmányos korszak beállta óta; különösen mint iskolaszéki tag a városi leányiskolákat magasabb színvonalra emelte. A város majdnem minden jótékonyczélú és közhasznú egylete részére számos műkedvelői szini előadást rendezett. Mint szabadkőműves több ideig székmestere volt a Fraternitás páholynak. A Kölcsey-egylet létrehozásán is buzgón fáradozott. Az 1848. honvédegylet elnöke.
Az 1858-ban megindult Aradi Hiradónak, melynek szerkesztőjeként a magyar nyelvet alig beszélő Grünwald Manó volt megnevezve, L. volt a főmunkatársa, illetve ténylegesen szerkesztője mindaddig, míg Tyúk Panna aláirású tárczaczikkei miatt felebbvalói neki e téren való működését megtiltották. Írt két szinművet is: A betyár cz. népszinművet 1848-ban, melyhez Bartay Ede írta a zenét, és A szerelem és sors szeszélyei cz. rímes versekben írt szomorújátékát, azonban kevés sikerrel. Költeményei vannak az Aradi Hiradóban (1859); czikkei az Alföldben (rendes munkatársa volt; 1885. 295. sz. Karácsonest Aradon 1848.); a Kölcsey Egylet Évkönyvében (I. 1884.) is van czikke.
Munkái:
1. A magán vígjáték, egy felvonásban, Saphir M. G. után ford. Szeged, 1858. (Szinházi Emlékkönyv.)
2. A Mentor, vígj. 1 felv. Fredro J. Sándor után ford. Csepregi Lajos, szinre alkalmazta ... Arad, 1877.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 66. l.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
