Ludaics Miksa,
Ludaics Miksa,
nyug. kir. járásbiró, szül. 1818. febr. 21. Szabadkán (Bácsm.), hol atyja L. Izsák görög keleti lelkész volt; gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Pécsett végezte, Pozsonyban pedig jogot tanult; azután Pesten patvarista volt és 1842-ben Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett. Mint ügyvéd Budán telepedett le. 1848-ban a déli vidéken mint nemzetőr szolgálta hazáját. Az elnyomatás korszakában Budán és Ráczkevén ügyvédkedett; utóbbi helyen 1862-ben járási szolgabiró lett, 1867-ben pedig Nyáry Pál ajánlatára Pestmegye megválasztotta ülnökévé. 1872-ben, midőn az igazságszolgáltatás elválasztatott a közigazgatástól, Ráczkevére kir. járásbiróvá neveztetett ki s 1886. szeptemberig maradt ezen hivatalában, midőn agg korára való tekintetből nyugdíjaztatott. Még budai működése idejében alapító tagja volt a régészeti és embertani társulatoknak. Henszlmann Imrével, Pulszky Ferenczczel, Rómer Flórissal és Szilágyi Sándorral jó barátságban volt. Hivatalos működése mellett történelmi, régészeti, nyelvészeti s más rokon tudományokkal foglalkozott; tagja volt több tudományos egyesületnek, így a történelmi társulatnak, a m. protestáns irodalmi társaságnak sat. Ráczkeve város közéletében első rangú szerepet vitt. Egyházának hű fia volt; mint főgondnok hosszú ideig szolgálta a ráczkevei görög keleti egyházat. Ráczkeve és Lóré községek képviselőtestületének virilis tagja, a szentendrei görög keleti püspöki egyházmegye iskolaszékének alelnöke, a ráczkevei társas- és dalkör elnöke volt. Könyvtára és régiséggyűjteménye (különösen érmek) a vidéki magánmúzeumok közt az elsők között áll. Meghalt 1897. decz. 10. Ráczkevén.
Az irodalmat magyar nyelven ugyan kevésbé, de szerbül oly buzgalommal művelte, hogy a szerbek mint tudományos és humorisztikus írót nagyon tisztelik.
Czikkei a Srbske Narodne Novinében (1847. szerb autonom ügyekről), a Glas Istine cz. politikai lapban; a Letopisben (régi szerb levelek); a Sürgönyben (1861. 49–51. sz. A történeti emlékű ráczkevei görög vallású szerb templom); az Archaeologiai Értesítőben (1870. régészeti levelek.)
Ráczkeve és Vidéke 1897. 50. sz.
Pesti Hirlap 1897. 345. sz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
