Liszkay Ferencz
Liszkay Ferencz (olaszi-liszkai),
gyógyszerész, L. Sámuel főmérnök és Kovács Zsuzsánna fia, szül. 1825. júl. 6. Debreczenben; 1835-ben atyja a német nelv elsajátítása végett Pozsonyba küldte; iskolai kiképeztetése mellett még a franczia, angol, olasz és német nyelvekben is jártasságot szerzett, nemkülönben a sport több nemében és ügyes rajzoló, festő és zongorajátszó volt; együtt tanult Jókai Mórral, kinek barátsága későbbi írói pályájára is befolyással volt. Két év mulva Debreczenben az ev. ref. collegiumban folytatta tanulását 1839–40-ben; a költészeti osztályban Nagy Imre költő volt a tanára. 1840-ben Debreczenben a Kaffka Károly gyógyszertárában gyakornok lett. Segéddé történt felszabadíttatása után Kassán, Egerben és Debreczenben conditióskodott. Miután a pesti egyetemen a gyógyszerészi tanfolyamot elvégezte és 1850-ben oklevelet nyert, édes atyja gyógyszertárt vett neki 1853-ban Budán a Krisztinavárosban. 1856-ban jogot nyert Balmaz-Ujvárosban gyógyszertár felállítására; ezért a budait eladván, oda költözött, hol 1880-ig lakott és ez idő alatt szorgalmasan foglalkozott az irodalommal is. 1872 óta egyszersmind balmaz-ujvárosi postamester is volt. Az 1865–66. években nagy inség uralkodott Balmaz-Ujvárosban és L. előbb a sajátjából 150 embernek osztatott ki napi élelmet, azután hat társat szerezvén, ezekkel együtt látta el a szűkölködőket 1866. husvétig. 1880-ban eladta gyógyszertárát s Ábrányban (Szabolcsm.) birtokot vett és ott élt gazdálkodással foglalkozva. 1886-ban újólag jogot nyert gyógyszertár felállítására Nyir-Acsádon; három és fél év mulva azonban ezt is eladta s újólag földbirtokot vett Szunyogdon (Biharm.), hol jelenleg is él.
Satirákat, vidéki tudósításokat, adomaszerű elbeszéléseket írt, de mindig álnévvel vagy névtelenül adta ki; az 50-es évek elején a Hölgyfutárba dolgozott; írt Balmaz-Ujvárosból a Vasárnapi Ujságba s a Politikai Ujdonságokba, sokat Csalán Péter álnévvel, elbeszéléseket és adomákat a Jókai Üstökösébe; 1856-ban németül is írt czikkeket a bécsi Wandererbe és szakcikkeket Rupertus álnévvel a Zeitschrift des allg. österr. Apotheker-Vereinsba. 1862-ben szerkesztette és adta ki Debreczenben az Alföldi Mórió cz. humorisztikus képes kalendáriumot, melynek képeit is mind maga rajzolta. Az 1867-ben Mészáros Károly szerkesztése alatt megindult Ludas Mayi cz. élczlapnak Karakán Marczi és Csalán Péter álnevek alatt főmunkatársa volt és a debreczenvidéki tájszólással írt levelei népszerűek lettek; kíméletlenül sujtotta a társadalom félszegségeit, a hatalom és clerus túlkapásait. Hogy jött létre a vegyes házasság és a gyutűs puskákról írt czikkei miatt egymásután két sajtópört is kapott a szerkesztő, kit 16 havi államfogházra s 1800 frt pénzbirságra ítéltek; a szerkesztő fogsága alatt (1870) L. volt a lap szerkesztője, valamint társlapjának, a Népszavának is. A lapba írt czikkekhez is maga rajzolta a képeket. 1865-ben a bécsi Kikeriki cz. lapba is dolgozott. 1867–68-ban az egri Buzogány élczlapnak volt munkatársa. 1872-től a Posta Közlönybe írt czikkeket; azután a Debreczen cz. lapban jelentek meg közlései, 1878-ban egy hosszabb regénye: Falusi életképek a régi jó világból cz. Csalán Péter álnévvel; ugyanekkor írt a Debreczeni Ellenőrbe Magus álnév alatt. 1879–90-ig szakczikkeket írt Rupertus névvel a Gyógyszerészi Hetilapnak; 1884–1886-ban humorisztikus czikkeket a debreczeni Villámnak.
Álnevei voltak még: Herodes, Solon és Farao.
Fiának Liszkay Jenő gyógyszerésznek szives közlése Harasztiból (Pestm.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
