Lipthay Sándor | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József

Lipthay Sándor (kisfaludi),

műegyetemi mérnöki-tanár, udvari tanácsos, a m. tudom. akadémia rendes tagja, Schwarczel József megyei főorvos és kisfaludi Lipthay Borbála fia, született 1847. deczember 9-én Tatában (Komárommegyében), de már gyermekségétől fogva Esztergomban nevelkedett; itt és Budapesten végezte a középiskolát, mérnöki tanulmányait pedig a bécsi műegyetemen. Ezután önkéntes lett a 2. mérnökkari ezredben és tartalékos tisztté neveztetett ki. Mint vállalati mérnök Ausztriában a Stadlautól Laaig terjedő pályaszakaszon, majd Budapesten a m. kir. vasútépítési igazgatóságnál, később az Unio-bank felszólítására, újra mint vállalati mérnök az északkeleti vasút mármarosi vonalának építésénél volt alkalmazva, hol a Taracz-hídnak ő volt vezető mérnöke; ez volt az első híd, a melyet Magyarországon kutakkal alapoztak. 1873-ban a m. kir. államvasutak budapesti osztálymérnöke lett. 1875. máj. 2. a kir. József-műegyetemhez helyettes tanárnak hivatott meg és már 1876. okt. 24. az út-, vasút-, víz- és hídépítészet rendes tanára lett. 1882–84-ig a műegyetem mérnöki és építészeti szakosztályainak dékánja, 1886–1889-ig és 1898–900-ig öt tanévben a műegyet. rectora volt. 1885. aug. 25. Schwarczel családi neve helyett ő felsége a kisfaludi Lipthay nevet az azzal járó magyar nemességgel együtt reá átruházta. A magy. tudom. akadémia megválasztotta 1891. máj. 8. levelező s 1896. máj. 15. rendes taggá. A m. mérnök- és építészegyletnek 1879-től titkára, majd alelnöke s elnöke volt. 1896-ban kinevezték az országos közoktatási tanács tagjává. A statisztikai szakvizsgálati bizottság, az országos vízügyi nagy tanács és a fővárosi közmunkatanács tagja. 1899. november 25. a tudomány és oktatás terén kifejtett működése elismeréseül megkapta a m. kir. udvari tanácsosi czímet. Tanulmányi czélból több ízben beutazta Németországot, Francziaországot, Olaszországot és Boszniát, volt a Korinthuson, Athenben, Konstantinápolyban, főleg a műszaki és közgazdasági dolgok iránt érdeklődve.

Czikkei a M. Közlekedésügyben (1875. A talpfák megóvásáról, czikksorozat); a M. Mérnök- és Építész-egylet Közlönyében (1879. A Wagner-féle tachygraphometer, 1881. A vasúti pályaszin befolyásáról a szénfogyasztásra, 1895. Adalékok műegyetemünk történetéhez, 1896. Bosznia és Herczegovina vasútai); a Pesti Naplóban (1880. A műszaki kar érvényesülése érdekében, czikksorozat); az I. M. Országos Technikus Congressus Irásaiban (1896. Előadói jelentés a műszaki gyakorlatjog szabályozása dolgában, Előadói jelentés a műszaki neveléssel egybefüggő kérdésekről); a Vasuti és Gőzhajózási Közlönyben és a M. Közlekedésügy cz. szaklapokban több kisebb műszaki dolgozat, egynehány czikk napilapokban is, a mérnöki kart illető kérdésekben.

Munkái:

1. A keskeny pályák, mint a mellékforgalom hivatott eszközei. Az akadémia dicséretével kitüntetett pályamű. Bpest, 1874.

2. A vasúti vasfelszerkezetek. Ugyanott, 1877.

3. A vasúti üzlet befolyásáról a nyomjelzésre. U. ott, 1878.

4. A vasutak valószinü bevételeinek előzetes megállapításáról. U. ott, 1880. (A 2–4. sz. munkái különnyomatok a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)

5. Vasútépítéstan. U. ott, 1885–98. (A Mérnök- és Építész-Egylet Könyvkiadó Vállalat kiadásában, I. Általános rész 258 szövegábr. II. A vasúti felépítmény, I. f. A vágány 457 ábr. 1886.; 2. f. Kereszteződések és kitérők, 781 ábr. 1891.; 3. f. Fordító korongok és tolópadok; felépítményi árelemzések 344 ábr. 1892. E kötetnek egyik része németül is megjelent: Die Berechnung der Weichen- und Geleis-Anlagen cz. Thierring Arthur ford. U. ott, 1891. III. A vasuti alépítmény. 1. füzet. Geometriai előmunkálatok, költségek elemzése 1898. Három rajzmelléklet és 201 ábr.)

6. Rektori székfoglaló beszéd a technikai tanulmányok méltánylásáról és a technikusoknak a közszolgálatban s a társadalomban elfoglalt állásáról. U. ott, 1886.

7. Rektori beszámoló 1887., 1888., 1889., 1899. és 1900. U. ott. Öt füzetben.

8. A vasutak jövedelmezőségéről, kapcsolatban a tarifák kérdésével. Akadémiai székfoglaló értekezés. Ugyanott, 1892. (Értekezések a Mathem. tudom. köréből XV. 1.)

9. Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai. A m. tudom. akadémia megbizásából az 1895. nov. 3. tartott Széchenyi-ünnepen kivonatosan előadta. U. ott, 1896. (Ism. M. Gazdaságtörténelmi Szemle.)

10. A kir. József-műegyetem részéről Erzsébet királyné ő felsége halála alkalmából tartott gyászünnepély. U. ott, 1898. (Beszéd.)

11. Rektori székfoglaló beszéd a technikai tudományok térfoglalásáról és a műegyetemek fejlődéséről. U. ott, 1898.

Szerkesztette mint titkár a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1879-től 1882 június végeig Budapesten.

A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói 1851–1882. Bpest, 1883. 2. l.

M. Könyvészet 1886., 1892., 1894., 1896.

Kiszlingstein Könyvészete.

Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 114. l.

Horváth Ignácz Könyvészete 1891. 103. l.

Pallas Nagy Lexikona XI. 556., XVIII. 161. l.

Vasárnapi Ujság 1898. 48. sz. arczk.