Lipszky János
Lipszky János (szedlicsnai),
nyug. cs. kir. huszárezredes, szül. 1766. ápr. 10. Szedlicsnán (Trencsénm.) magyar nemes családból; korán lépett a katonai pályára s a 4. huszár-ezredben kapitány lett. 1798-ban Bogdanics csillagászszal, felmérte Magyarország határát és a benső területnek egy részét. Az 1809. felkeléskor József nádor hadsegéde volt. 1808-ban mint a hessen-homburgi huszárezred őrnagyát, ezredessé léptették elő. Több évig élt nyugalomban, mint huszárezredes, szedlicsnai birtokán, hol 1826. máj. 2. meghalt.
Czikkei a Zeitschrift von u für Ungernben (II. 1802. Geographische Längen- und Breitenbestimmungen einiger oerten in Ungern); a Zach, Monatl. Correspondenz-ében (IX. 1804. Nachricth von einer Generalkarte des Königreichs Ungarn und Siebenbürgen, nebst der Militärgränze).
Munkái:
1. Tabula generalis regni Hungariae, Croatiae et Slavoniae, nec non magni principatus Transylvaniae conspectum mappae generalis in IX sectiones moduli majoris distributae, civitates, oppida, stationes et vias postales singillatim accurateque exhibens, secundum geometricas partium dimensiones, recentissimasque observationes astronomicas elaborata. Pesthini, 1804–1806. 12 rézmetszetű levélen; Prixner és Karacs metszették rézbe. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 190., 327. 1., Tudom. Gyűjt. 1833. IV.)
2. Repertorium locorum objectorumque in XII tabulis mappae regnorum Hungariae ... Secundum varias in his provinciis usu receptas denominationes ab eodem auctore elaboratum. Budae, 1808. (Német czímmel is.)
3. Karte der beiden königlichen freien Hauptsädte Ungarns Ofen und Pesth és Wien u. Pesth, 1810.
Hazai Tudósítások 1807. I. 21. sz.
Neue Annalen der Literatur. Wien, 1808. Intelligenzblatt 33. l.
1826: Hazai és Külföldi Tudósítások I. 44. sz.,
M. Kurir I. 46. sz.,
Ver. Ofner-Pester Zeitung 45. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Trencsénvármegyei természettudományi egyesület XV. Évkönyve. 1892. (Janovszky László).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
