Lipóczy György,
Lipóczy György,
magánhivatalnok, L. János kovácsmester és gyógykovács (a család Aba nemzetségből származtatja magát) és Kecskeméthy Erzsébet fia, szül. 1842. máj. 14. Kecskeméten; anyját hét éves korában a szabadságharcz alatt, atyját pedig mint 12 éves fiú elvesztvén, sokat küzdött tanulása közben; a győri Putz-féle 60 frtos ösztöndíjjal (mely később az egyetemen 300 frtra emelkedett, ezenkívül a kecskeméti gymnasium Koháry-féle alapítványból is részesült) a gymnasiumot Kecskeméten járta; 16 éves korában a kegyestanító-rendbe lépett és novicius volt Váczon egy évig; az V. és VI. osztályt ismét Kecskeméten, a VII. pedig a szegedi főgymnasiumban végezte; az 1862–63. tanévre a kolozsvári gymnasiumba tanárnak rendeltetett, hol magántanulóként a VIII. osztályt is elvégezte. Ekkor a rendből kilépett és 1864-ben fél évig Esztergomban hallgatta a theologiát; azonban a papi pályától végkép megvált, mire egy évig nevelősködött és leczkeadással tartotta fenn magát. A classikus nyelveken kívül a német, olasz és franczia nyelvben is jártasságot szerzett és alkalmi ódákat írt. 1864 őszén a pesti egyetemen joghallgatónak iratkozott be s négy év mulva absolutoriumot nyert; az egész idő alatt leczkeadással és mint hirlapcorrektor kereste meg kenyerét. 1864-ben szülőföldét meglátogatván, Katona József költő testvérénél felfedezte Bárány Boldizsárnak 1817 körül írt Bánk bán rostájának eredeti kéziratát. (A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, új folyam III. kötetében 1869. jegyzeteivel együtt közzétette.) Mint végzett jogász a főváros szolgálatába lépett; de két év mulva ezen hivatalától megvált és 1872-ben a budapesti kir. törvényszék területén birósági végrehajtói állásra neveztetett ki, azonban 1882-ben a bekövetkezett fővárosi birósági végrehajtói centralisatio után hivatalát abbanhagyni kényszerült. Korán nősülvén mint nagy család fentartója, már előbb is folytonosan anyagiakkal küzdött és ez idő óta több lapnál működött mint munkatárs vagy corrector. Jelenleg egy magánintézet hivatalnoka.
Költeményei, tárczái vegyes czikkei s fordított beszélyei a következő lapokban jelentek meg: Esztergomi Ujság (1866.), Családi Kör, Fővárosi Lapok, Idők Tanuja, M. Állam, Századunk, pesti Napló, Nemzet, Pesti Hirlap, Világ Tükre, Nemzeti Hirlap, M. Hirlap, Országos Hirlap.
Munkái:
1. Szivhangok. Esztergom. 1864. (Költemények, nagyobb része elkoboztatott.)
2. Apothezis. Drámai költemény. Bpest, 1897. (Ism. M. Szemle, Egyetértés 79. sz.)
3. Schmid Kristóf elbeszéléseiből két kötet és Zschokke Henrik, A budai pasa cz. (mint a Nemzeti Hirlap különnyomata szintén megjelentek 1898.).
Kéziratban; egy kötet költemény, Huszonöt magyar iró, irodalomtörténeti tanulmány, és Eszményképek, rajz és széptani vázlat.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
