Linzbauer Ferencz Xaver,
Linzbauer Ferencz Xaver,
orvosdoktor, királyi tanácsos, egyetemi tanár, szül. 1807-ben Budán; az orvosi tudományok elvégzése után 1832-ben Pesten orvosdoktorrá avatták. 1849–1850. a pesti egyetemen az állattan, 1851–52-ben és 1859-től az előkészítő sebész tudományok rendes tanára, a török császári Medschidje-rend tisztje s több tudós társaság tagja volt. 1871-ben nyugalomba vonult és Mödlingben telepedett le, hol 1888. szept. 26. meghalt.
Czikkei az Orvosi Tárban (1889. Javaslat az egészségi ügy rendezése iránt, 1840. Igazgatási és orvosi rendszer a törvényes bűnesetekre nézve, 1841. A gyógyszertáraknak keblekre, gremia, való felosztása ügyében), a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeban (1850. Versuch einer pragmatischen Geschichte des öffentlichen Gesundheitswesens in Ungarn, Ansicht über das fernere Vertretensein und die Pflege der Zoologie an der medicinischen Lehranstalt, Versuch einer pragmatischen Geschichte des öffentlichen Gesundheitswesen in Ungarn, Hinweisung auf die schon geschehene Erledigung des in einem bisher schwer gefühlten Bedürfnisse begründeten allgemeinen Wunsches hinsichtlich des öffentlichen Sanitätswesens in Ungarn); a Pesti Naplóban (1850. 13. sz. A m. k. t. egyetem állattani gyűjteménye ügyében); a Gyógyászatban (1861. A módosított Seutin-kötelék mint a nehéz sértések után alkalmaztatni szokott elsőd csonkításoknak helyettesítője, Breuning nyomán, 1868. Az ország közegészségi védelme, Az orvosok szabad települési joga az osztrák-magyar birodalomban, A nemzetközi egészségügy a magyar tengerparton és határokon, 1869. Gyógyszerkönyv és gyógyszerárszabály, 1872. Töredék a magyar gyógyászat fejlődéstörténetéből); A Kertészgazdában (1866. A magyar királyi pesti egyetem növénykertének jelen állapota, Mire valók a füvészkertek?); az Ungar. Med.-Chirurg. Presseben (1868. Entwickelungsgeschichte der Bäder und Mineralquellen in Ungarn); a Gyógyszerészi Hetilapban (1869. Gyógyszerkönyv, pharmacopoea, gyógyszerárszabály, 1872. Töredék a magyar gyógyászat fejlődéstörténetéből, A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye, 1874. Irányeszmék, az egészségügy szabályozása tárgyában, az országgyűlés huszonegyes bizottmányának albizottságától); a M. orvosok és természetvizsg. Munkálataiban (XV. 1872. Töredék a magyar gyógyászat fejlődéstörténetéből Magyarhonban, XXIII. 1886. A kolumbácsi légy mint a magyar államnak közgazdasági tárgya); a Fürdői Lapokban (1873. Boszorkánypör 1678-ból); az Államorvosban (1874. Válasz Török J. tr. ur nyilatkozatára «egy külön orvos-ministerre» vonatkozólag, A gyógyászat mint egészségügy a közigazgatás és államkormányzat egyik főtényezője, Irányeszmék az egészségügy szabályozása tárgyában az országgyűlés huszonegyes bizottmányának kilencz albizottsága által f. é. jan. 26. tett indítvány szellemében, Az egészségügyi törvény létrehozatalára nem kell sok teketória, sem írásbeli dolgozat, sem vizsgáló, sem biráló, sem felülbiráló bizottság; de mégis! A magyar egészségügy «Sammelsuriuma» és a táborozásból visszatérő bujakóros legénység. Elmélkedések közegészségügyünkről).
Munkái:
1. Conspectus thermarum Budensium, thema inauguralis. Budae, 1832.
2. Die warmen Heilquellen der Hauptstadt Ofen im Königreiche Ungarn. Geschichtlich und naturhistorisch beschrieben nebst Angabe ihrer Einrichtung, Anwendungsweise und Heilkraft. Mit vier lithogr. Tafeln. Pesth, 1837.
3. Codex sanitario-medicinalis Hungariae ab incunabulis Regni usque ad nostra tempora, studio et opera ... congestus. Tom. I. (Sec. 1–5.) Budae, 1852–65. Hét kötet, egy tábla rajzzal.
4. Statistik des Medizinal-Standes der Kranken- und Humanitäts-Anstalten, der Mineralwässer, Bäder, Trink- und Gesunbrunnen von Ungarn. Wien, 1859.
5. A magyar kir. pesti egyetem növénykertének jelen állapota. Buda, 1866. (Magyarul és németül).
6. Das internationale Sanitätswesen der ung. Kronländer. U. ott, 1868.
7. A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye. Az egyes igazgatási tárgyak fejlődésének történetével. Hivatalos adatok nyomán. U. ott, 1868. (Magyar és német szöveggel.)
8. Néhány szó a magyar kormányhoz és a parliamenthez a közegészség szabályozása tárgyában. Bpest, 1874.
9. Zur allgemeinen deutschen Austellung auf dem Gebiete der Hygiene und des Rettungswesens. Skizzen auf dem unter der Feder befindlichen: Gesammtbild des Cretinismus und der Idiotie. Wien, 1882. (Képekkel és táblázatokkal).
Rupp, Beszéd. Buda, 1871. 132., 135., 156. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.
Gyógyszerészi Hetilap 1890. 2. sz.
Högyes Endre Emlékkönyve 187. l. Könyom. arczk. és gyászjelentés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
