Lindner Ernő,
Lindner Ernő,
alkönyvtárnok a m. tudom. akadémiánál, szül. 1826. decz. 27. Késmárkon (Szepesm.); itt és egy évig Debreczenben végezte a gymnasiumot és Hunfalvy Pál vezetése alatt a jogot. Bécsben egy évig orvosi tanulmányokkal foglalkozott, aztán Eperjesen volt jurátus. Hosszabb betegeskedés után a szabadságharczban mint népfelkelő vett részt; azután Eperjesen, majd Késmárkon volt lyceumi tanár; itt 1853-ban Petőfi és Arany költeményeit magyarázta; ezekből sokat fordított németre, Szemere Miklós ítélete szerint páratlanul híven és jól. 1859-ben ismét Eperjesen volt tanár, aztán külföldön tett nagyobb utazásokat. 1861-ben a drezdai Krause-féle intézetben magyar nyelvet tanított, 1862–64. a bécsi evang. reáliskola tanára volt. Itt keletkeztek szepesi német tájszólásban írt költeményei s Petőfi-fordításai, melyek rendkívül népszerűek lettek. 1867. decz. Hunfaly Pál az igazgatása alatti akadémiai könyvtárhoz hívta meg tisztnek, hol 1875. júl. 1. óta alkönyvtárnok. Műfordításain kívül behatóbban tanulmányozza a magyar népdal rythmusát s az összes népek jogszokásait; dialektologiai s germanistikai búvárkodásaival előkészítette a szepesi nyelvjárások grammatikáját, melyet megírni készült.
Czikkei a Nyelvtudományi Közleményekben (VII. 1869. Schleicher nyelvtudományi elmélete, tekintettel a német nyelvre, VIII. 1870. Nyelvjárások vallomásai, Kempelen Farkas és viszonylásai a nyelvtudományhoz), a Zipser Boteben (1870. 37. sz. Zipser Volskssagen von ungarischen und deutschen Dichtern bearbeitet, 37. sz. Martha's Thräne, 40. sz. Das Mädchen von Kirchdrauf, 45. sz. Der Karfunkel von H. B...t.), az Ethnographiában (1895. Magyar népdalkönyvemből). A 80-as évektől a Pester Lloyd akadémiai és Kisfaludy-Társasági referense volt.
Munkái:
1. Fliegende Blätter in Zipser Mundart. Wien, 1864.
2. Fartblihndije Zëpseríscher Liederposchen, wos er durch alle dërren Stäit tschwäschen Gebirich und der Kundert än sëtten schäin Geroch verbräit dass Allst derquäck ës und verwundert, en verflitzten Jong und verschämten Jongfern vor die Brost gestochen. Zweite verbesserte und vermehrte Auflage mit ongehëhntem Glossar. Bpest. u. Leutschau, 1879. (Szepesi mondákat a nép tájszólási nyelvén kötött beszédben humorisztikusan ad elő.)
3. Petőfi Sándor «Talpra magyar»-ja. A költő korábbi és későbbi harczdalaival eredetiben és német átköltésben. Bpest, 1898.
Levele Kertbeny Károlyhoz. Pest, 1876. nov. 16. (a m. n. múzeumban).
Akadémiai Értesítő 1875. 248., 262. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 533. l. (Hermann Antal.)
M. Könyvészet 1898.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
