Lengyel Dániel
Lengyel Dániel (przmysli) vagy ősi lengyel nevén Lubomirski,
orvosdoktor, nyug. állami főgymnasiumi igazgató, L. István gróf Kendeffy Ádám nevelője, később jószágigazgatója, a kolozsvári ev. ref. főiskolában a bölcselet tanára (meghalt 1836.) és nagy-baczoni Incze Krisztina fia, szül. 1815. nov. 15. Kolozsvárt, hol ifjúkori tanulmányait végezte. 1835-ben Pestre ment medikusnak és 1842-ben orvosdoktorrá avattatott, mire még azon évben az abrud-bányai bányász-orvosi állást elnyerte. 1845-ben Vajda-Hunyadra kamarai orvosnak neveztetett ki. A szabadságharcz alatt magával vitte nejét és gyermekeit Bem táborába; ott volt Gyulafehérvár ostrománál, ott a világosi fegyverletételnél, a mikor mint őrnagy törzsorvosnak egész kórházával Déván kellett maradnia, hol napát és nejét 3 nap alatt cholerában elvesztette. A besorozástól orvosi minősége s tekintélyes pártfogói mentették meg. Ekkor vette nőül budai Schisszel Jozefát, az írónőt. 1851. és 52-ben Zarándmegyei tiszti főorvos volt; azután Pestre költözött és a Rókus-kórház első segédorvosa lett. 1854-ben a nagy-kőrösi ev. ref. egyháztanács meghívta az ottani főgymnasiumhoz a természerajz és német nyelv tanszékére. A természetrajzi gyűjteményt nemcsak nagyban gyarapította választékos tárgyakkal, hanem szakszerűen rendezte s catalogizálta is, úgy hogy az még ma is irányadóul szolgált. Tanári tisztén kívül orvosi gyakorlatát is folytatta; tagja volt a budapesti orvosi egyletnek, a m. természettud. s a bécsi cs. kir. földtani társulatnak. 1870-ben a losonczi, 1875. júl. 14. a fehértemplomi állami főgymnasiumhoz nevezték ki igazgatónak. 1876-ban gyengélkedett és szabadságoltatott; 1878-ban nyugalomra lépett. Meghalt 1884. aug. 18. Pozsonyban szívszélütés következtében.
Czikkei a Mult és Jelenben (1846. 17. sz. Vajda-Hunyadi hirek), a Budapesti Hirlapban (1853. 116., 120., 126–128. sz. Statisztikai adatok Pestvárosi közegészségi állásáról 1852-re), a Nagykőrösi Naptárban 1861-re (Pest, 1860. Néhány szó az emberek egészségének biztosítására teendő intézkedések érdekében), a Nővilágban (1862. A beteg gyermek és annak ápolása.)
Munkái:
1. Gizul, nagy opera 3 felv. Zenéje Thern Károlytól. Pest, 1841. (Először adták a pesti nemzeti szinházban 1841. decz. 21. harmadszor 1842. márcz. 8.
2. Orvostudori értekezés a fürdők gyógyerejéről s használatáról. Buda, 1842. (Latin czímmel is.)
3. Fürdői zsebkönyv. Magyar-, Erdély-, Horvát-Tótország, a Szerbvajdaság s Temesi-Bánság, nemkülönben a Határőrvidék ásványvizei s fürdőintézetei ismertetését tárgyalva. Pest, 1853. (Németül. U. ott, 1854.)
4. Szülők kötelességei gyermekeik iránt azok születése előtt és a születések utáni első években. U. ott, 1881.
5. Orvosi tanácsadó városon és falun. U. ott, 1864. (2. jav. és bőv. kiadás. Bpest, 1885.)
Kéziratban: Fekete domino, víg opera 3 felv. Scribe után ford., zenéje Aubertől (Először Pesten 1842. ápr. 2. Kassán 1878. febr. 1.)
Regélő Pesti Divatlap 1842. 21. sz.
Nagy Iván, Magyarország Családai VII. 22. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Ambrus Mór, Vázlatok a losonczi gymn. háromszázados életéből. Losoncz, 1885. 54. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ádám Gerzson és Joó Imre, A nagy-kőrösi ev. ref. főgymnasium története. Nagy-Kőrös, 1896. 213. l.
Gyászjelentés és egykorú szinlapok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
