Lengyel Béla,
Lengyel Béla,
bölcseleti doktor, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1844. jan. 4. Kőrös-Ladányban (Békésm.); középiskolai tanulmányainak befejezése után a műegyetemet végezte, mire a tudományegyetemre ment, hol Than Karoly egyetemi tanár laboratoriumában kiválóan chemiával foglalkozott. Itt előbb ösztöndíjas vegyész-növendék, később tanársegéd volt. 1868-ban Heidelbergába ment, hol két évig Bunsen laboratoriumában dolgozott, kinek tanársegéde is lett. Innét visszatérve, előbb magántanár, később rendkívüli tanár és 1877-ben a chemia rendes tanára lett az egyetemen és a II. chemiai intézet igazgatója. 1885–1889. az egyetem bölcseleti karának dékánja, az 1895–1896. tanévben pedig rector magnificus volt. A m. tudom. akadémia 1876. jún. 8. levelező taggá, 1894. máj. 4. pedig rendessé választotta; egyszersmind előadója az akadémia mathematikai és természettudományi bizottságának. Ezenkívül részint rendes, részint alapító tagja a földtani, a balneologiai társulatnak, a közegészségügyi egyesületnek, az országos középiskolai tanáregyesületnek, a természettudományi társulatnak, a melynek 1887–94-ig főtitkára volt; továbbá tiszteletbeli tagja az országos magyar gyógyszerész-egyletnek. 1896. jún. 6. megkapta a miniszteri tanácsosi czímet.
Czikkei a k. m. természettudományi társulat Közlönyében (1866. Öt jelesebb buzafaj vegyelemzése, dicsérere méltatott pályamunka, 1867. A gázok átömlése colloid-anyagokon, Magyarországon talált néhány bronzrégiség vegyelemzése); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XII. 1868. Egy ujonnan felfedezett légnemű testről); a Természettudományi Közlönyben (1870. A fény vegyhatása, 1871. Jegeczalak és vegyalkat közötti összefüggés, Erjedés, Az oxyhydrogen alkalmazása, 1872. Az egyetem új vegytani intézete, Titkári jelentés 1872-ben [s utóbb évente]. Az égés tüneményeiről, A fertőztelenítésről, 1873. Fertőztelenítő szerek, A levegőről, Az acetonról, A mesterséges coninról, A lassú égés, A szczavniczai ásványvíz vegyalkata, 1874. A világító gázról, 1875. A világító gáz gyártásáról, 1876. A szódavízről, A puskaporról, Hidrogén láng gyakorlati alkalmazása, Hidrogén szinképei, A szinről és fontosabb vegyületeiről, 1878. A robbanó anyagokról, 1880. Széntűz égése vízzel megfecskendezve, 1881. A sugárzó anyagról, A semmiről, 1883. Egy lap a chemia történetéből, A parádi timsós vizek és Clarisse-forrás vegyelemzése, 1887. Társadalom és természettudomány, A nitroprussid vegyületekről, A magnesium előállításáról, A természetes és mesterséges ásványvizekről, Természetes levélrajz egy piros almán, 1888. Pótfüzet. Egy robbanás története, 1889. A villámokozta durranógáz, A knodalin, Methyl-alkohol és kreosot, A photographiai száraz gelatin-lemezek, 1890. Kisebb közlemény a petroleum essentiáról, A salétrom-sav meghatározása térfogati úton, 1892. A természettudományok terjedése hazánkban, Áványvizek elemzése, A jódtartalmú víz reactiója, 1893. A kolopi kénesvíz, Előadási kisérletek); az Annalen a Chemie u. Pharmacieban (Leipzig u. Heidelberg, 1870. Über gasförmiges und flüssiges Phosgen von A. Emmerling und Béla Lengyel.); az Akadémiai Értesítőben (1872. Előleges jelentés az acetonnak egy új amintjáról, 1873. A styavniczai gyógyforrás vegyelemzéséről): az Országos Tanáregylet Közlönyében (1872–73. Az isuretin); a Műegyetemi Lapokban (1876. A köneny szinképéről); A Math. és term. tud. Értesítőben (1886. A czigelkai, lippiki és lublói ásványvizek chemiai alkatáról, ásványvíz-elemzések, 1890. A salétromsav meghatározása térfogati úton); a Budapesti Szemlében (1888. Az egyetemi tanítás kérdéséhez, 1895. LXXXI. A chemiai elemekről); a Természettud. Társulat Könyvkiadó-Vállalatában (XLVII. 1892. Az atom); a Mathematische u. naturw. Berichteben (1895. Neues Kohlensulfid, Structur des Tricarbonsulfides); az Erdélyben (1899. A szovátai Illyés-Medve-tó.)
Jelentések az ásványvíz-elemző intézet működéséről: 1886. Herkulesfürdő: Szapáry-, Erzsébet-, Lajos- és Herkules-forrás chemiai elemzése, 1887. A Félix-fürdő (Biharm.) chemiai elemzése, A nyárád-szeredai forrás (Erdély, 1888. A konyári sóstó (Biharm.), A kászon-impéri répáti forrás (Csikm.), Az Emmaforrás (Szepesm.), A véghlesi Vera-forás (Zólyomm.), A kászonjakabfalvi (Csikm.) forrás, A buziási József-forrás, A buziási Mihály-forrás, A buziási források, A ploszkói (Beregm.) forrás, A tapolczai (Borsodm.) 3. sz. forrás, Az avasujfalusi (Szatmárm.) 5. sz. forrás, A budai keserűvíz (Rosconi tulajdona), A borsabányai (Máramarosm.) Sándor-forrás, A monyászai (Aradm.) források elemzése, A Nagy-Kőrös, Czegléd, Arad, Pápa artézi, Nyiregyháza, Rozsnyó, Bátyu, Fülöpszállás, Pánika, Debreczenből beküldött többféle ivóvíz vizsgálata, Vízelemzések technikai szempontból.
Munkái:
1. A szulini ásványvíz vegyelemzése. Pest, 1869. (Értekezések a természettudom. köréből I. 15. sz.)
2. Roscoe H. E., A vegytan alapvonalai. A tudomány legujabb nézetei szerint, ford. U. ott, 1871. (2. kiadás. Bpest, 1874.)
3. Az acetonnak egy új aminjáról. U. ott, 1872. (Közlemények a m. kir. egyetem vegytani intézeéből. Than Károly és Rohrbach Kálmán közlésével együtt. Értek. a term. tud. kör. III. 6.)
4. Chem. Analyse des Szuliner Mineralwassers ... Klein-Lipnik, 1874.
5. A légeny-éleg sűrűsége. U. ott, 1875. (Ért. a term. tud. kör. VI. 10.)
6. A borszéki «Boldizsár-kút» vegyelemzése. Bpest, 1875. (Értek. a term. tud. kör. VI. 12.)
7. A szénről és fontosabb vegyületeiről. Két előadás. U. ott, 1876. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye 3.)
8. A robbanóanyagról. U. ott, 1878. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye II. 9.
9. Néhány gázkeverék szinképi vizsgálata. U. ott, 1879. (Értek. a term. tud. kör. IX. 4.)
10. Az utóvilágításról Geissler-féle csövekben. U. ott, 1880. (Ért. a term. tud. kör X. 8.)
12. A mohai (Fehérm.) Ágnes-forrás vegyelemzése. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 14.)
13. Egy ujabb szerkezetű vízszivattyúval combinált higany-légszivattyúról. U. ott, 1881. (Ért. a term. tud. kör. XI. 15.)
14. A parádi timsós, ilonavölgyi timsós és a Clarisse-forrás vizének vegyelemzése. U. ott, 1883. (Ért. a term. tud. kör. XIII. 5.)
15. Egy lap a chémia történetéből. U. ott, 1883. (Népszerű term. tud. előadások Gyűjteménye V. 36.)
16. Jelentés az ásványvíz vegyelemző intézet működéséről 1886-ban, a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak előterjeszti ... U. ott, 1887.
17. Jelentés ... 1888. és 1889-ben. U. ott, 1890.
18. Chémia. Tankönyv felső tanintézetek számára. I. kötet. Szervetlen vegytan. U. ott, 1889. Számos ábrával és egy szinkép táblával.
19. Az egyetem története 1895–96-ban, a lelépő rector beszámoló beszéde. U. ott, 1896. (Acta Universit. Budapestiensis.)
20. A quantitativ chemiai analysis elemei. U. ott, 1896. (A Magyar Chemiai Folyóirat II. évf. melléklete.)
Szerkesztette a Természettudományi Közlönyt (1887–94-ig Entz Gézával és Paszlavszky Józseffel) és a Mathem. és Természettud. Közleményeket 1890–94-ben (XXIV–XXVI. köteteit.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1889., 1897.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XI. 398. l. (Nuricsán József), XVIII. 149. l.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
