Lendvay Benő,
Lendvay Benő,
orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1830. ápr. 9. Rév-Komáromban; ugyanott végezte a gymnasium hat osztályát, a bölcseletet és I. évi jogot pedig Győrött. 1848-ban beállott honvédnek és a szabadságharczot végig harczolta; mint hadnagy Komáromban kapitulált. 1849-ben az orvosi tudományokra adta magát, a négy első évet Pesten, az ötödiket Bécsben végezte. 1855-ben az orvosi és szülészeti oklevelet Pesten megszerezve, Kis-Zomborban (Torontálm.) mint uradalmi orvos telepedett le. 1866-ban Pozsonyba ment, hol mint magánorvos működött 1870-ig, midőn az akkor újonnan szervezett honvédcsapathoz törzsorvossá neveztetett ki. 1872. óta Pozsony vármegye tiszti főorvosa. 1874. febr. 27. a pozsonyi jogakadémián a törvényszéki orvostan magántanára, 1883. a pozsonyi törvényszék területén törvényszéki orvos, 1885-ben szintén a pozsonyi jogakadémián a közigazgatási közegészségtan magántanára lett. 1895-ben az Országos közegészségi egyesület tiszteleti tagjává választatott.
Czikkei a Gyógyászatban (1861. A sápkór tana és gyógytana, A vérszegénység kór- és gyógytana. Helyet kérünk a Gyógyászat hasábjain az ujabb orvosi könyvek rövid velős ismertetésének, 1864. A váltólázról, különös tekintettel annak rendellenesféleségeire, 1867. A lágyagyhártya idült lobja), az Orvosi Hetilapban (1864. A kis-zombori sülyjárvány), a Közegészségügy és törvényszéki Orvostan melléklapjában (1882. Közegészségügy a megyékben); a Természettudományi Közlönyben (1881. A szétágazó villám).
Munkái:
1. A részletes kór- és gyógytudomány tankönyve. Különös tekintettel az élettanra és kórboncztanra. Niemeyer Felix 6. bőv. és javított kiadása után. I. rész. Ford. Buda, 1865. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 1.)
2. A gyógyszerek bőr alá fecskendése. (Injectio subcutanea.) Erlenmeyer Albrecht után ford. a 3. kiadás nyomán. U. ott, 1867. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 5.)
3. A kórboncztan tankönyve. Förster Ágoston után ford. Pest, 1863. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 10.)
4. A villamosság alkalmazása az orvosi gyakorlatban. Meyer Mór 3. teljesen átdolg. és bőv. kiadása után ford. A szöveg közé nyomott 12 fametszettel és Ziemsen Hugó tr. «Die Electricität in der Medicin» cz. művéből vett négy kőnyom. táblával. U. ott, 1870. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 11.)
5. A gyógytudomány rendszeres tankönyve. Braun Gyula 2. átdolg. kiadása, bővítve Rohden tr. lippspringeni fürdőorvos értekezésével a tüdővész gyógyvíztani és égalji kezeléséről. Ford. U. ott, 1871. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 17.)
6. A hallgatódzás és kopogtatás tankönyve, különös tekintettel a mell és has szemlélésére, tapintására és mérésére a kór meghatározása czéljából. Gerhardt Károly 2. bőv. és jav. kiadása után ford. Bpest, 1873. 34. a szövegbe nyomott fametszettel és egy kőnyom. táblával. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 21.)
7. A női ivarszervek betegségeinek kézikönyve. Schroeder Károly 2. kiadása után ford. 147 fametszettel. U. ott, 1876. (A m. orvosi könyvkiadó-társulat Könyvtára 28.)
8. A hülyeség (cretinismus) Csallóközben. U. ott, 1887. (Németül. U. ott, 1887.)
9. Huszonöt év Márkusfalva életéből. Elbeszélés a magyar nép számára. Kiadja az országos közegészségi egyesület. U. ott, 1889. (2. jav. kiadás. U. ott, 1890. Népszerű könyvtár az egészségről 2. Ism. M. Néptanítók Lapja 15. 1. Budapesti Szemle LXVI. 1891., 3. kiadás 1893. 4. k. 1894. Bpest.)
10. Az ember, vagy milyen testünk belseje és hogy működnek szerveink. Könnyen érthető test- és élettan, közép-, polgári- és felső népiskolák számára és önoktatásra. Ebenhoech P. dr. után. Szétbontható ábrákkal. Pozsony-Bpest, 1892.
11. Pozsonyvármegye gyermekegészségügyi viszonyai 1894. Az Országos közegészségi egyesület által jutalmazott pályamű. U. ott, 1899. (Különny. az Egészségből.)
Szinnyei Könyvészete.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 184. l.
Petrik Könyvészete.
Szinnyei József, Komárom 1848~49-ben. Bpest, 1887.
Horváth Ignácz Könyvészete 1887.
M. Könyvészet 1889., 1892.
Pallas Nagy Lexikona XI. 396. l. (Antal János dr. )
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
