Leiningen Westerbury Károly gróf,
Leiningen Westerbury Károly gróf,
1848–49. honvéd tábornok, szül. 1819. ápr. 11. Ilbenstadtban (Hessen-Darmstadt); L. Lajos Frigyes Keresztély legidősb fia; katonai nevelést nyert és nagybátyja L. Keresztély Ferencznek befolyásával az osztrák hadseregbe lépett; előbb a Don Miguel 39. gyalogezredben szolgált, hol már 1841-ben hadnagy volt Budán, később a 31. sorezredhez ment át (melynek altábornagy nagybátyja tulajdonosa s unokatestvére ezredparancsnoka volt) és 1844. már másodosztályú százados lett. Ez évben nőül vette török-becsei Sissány Erzsébetet (meghalt 1898. nov. 2.) és ekkor lett honossá. 1847-ben ezrede Galicziában és ő Németországban rokonainál szabadságon volt; midőn 1848-ban Temesvárott fekvő ezredéhez visszatért, neje és sógora Rohonczy Lipót bizatására a magyar hadseregbe állott, míg testvérei osztárk katonai szolgálatban maradtak. Leiningent a magyar honvédelmi miniszterium a 19. gyalogzászlóalj őrnagyává tette és seregével a szerb vidékre rendelte. 1848. szept. 2. már Kiss Ernővel együtt harczolt Perlasznál; okt. a vezérkar főnöke lett és ebben az állásban őt illette az érdem a magyar fegyverek sikeres vezetésének nagy részeért. A Bánságban szerzett érdemeiért a II. osztályú rendjellel jutalmaztatott. 1849. márcz. ezredes és dandárparancsnokká. jún. hadtestparancsnokká s tábornokká neveztetett ki. Részt vett a júl. 11. komáromi s a júl. 17. váczi csatában, hol Pöltenberggel egyesülve, az oroszokat estig föltartózatta s a visszavonulást fedezte. 1849. okt. 6. Aradon kötéllel végezték ki.
1848–49-ből német leveleket, naplót és naplójegyzeteket hagyott hátra, melyek L. Ármin gróf, a tábornok egyetlen fia birtokában vannak. Ez iratok értékét különösen emeli az, hogy a tábornok egy részüket a csaták viharai közepette írta, másik részét pedig, naplóját, emlékei s jegyzetei alapján az aradi vár kazamatájában, a halálra várakoztában. Az ereklyék egy része feleségének írt levelei, másik a már említett napló, melyet a börtönben az 1849. ápr. 5-ig való eseményekről és élményekről bírt, a harmadik rész futólagos naplójegyzetek 1849. okt. 4-ig. Az iratokat Thun Károly gróf osztrák tábornok juttatta özvegyének kezébe. Ezen nevezetes iratokat Marczali Henrik (Apponyi Albert gróf figyelmeztetésére) magyarúl közölte a Budapesti Hirlap 1899. decz. 31-től 1900. 26. számig. (Ism. a Budapesti Szemlében 1900. CI. kötet Marczali.) Utolsó levele: Der letzte Brief den General Graf Leiningen, einer der 13 Arader Märtyrer in der Nacht vorseiner Hinrichtung, an seine Gemahlin gerichtet hat ... Arad, 1849. (Külön jelent meg; magyarul közölte az Alföld 1889. 126. sz. és ezután a többi hazai hirlap.
Munkája: Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplói 1848–1849. Fordította és bevezeti Marczali Henrik. Több képpel és hasonmással. Bpest, 1900.
Arczképei: aquarell 1844. Barabás Miklóstól és olajfestés 1847. Heinztől (vadászruhában); mind a kettő fia birtokában.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XIV. 333. l.
Hazánk és a Külföld 1867. 28. sz. arczkép.
Honvéd Album. Pest. 1868. arczk.
Honvéd 1868. 13. sz.
Vasárnapi Ujság 1890. 26. sz. két arczk., 1899. 41. sz. arczk.
Aradi vértanúk Albuma. Szerk. Varga Ottó. Arad, 1890. 2. kiadás 70. lap. arczk.
Budapesti Hirlap 1898. 304., 1899. 361., 1900. 26. szám.
Ezernyolcszáznegyvennyolc. Bpest, 1896. 180., 280. l. két arczk.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
