Laurianu Trebonius Ágoston,
Laurianu Trebonius Ágoston,
bukuresti egyetemi tanár és a rumén tudom. akadémia tagja, szül. 1810-ben Erdélyben; iskoláit Nagyszebenben kezde járni, a hol elsajátította az olasz, franczia, spanyol és angol nyelveket. 1830–35. Kolozsvárt bölcseletet hallgatott, majd Bécsbe ment, hol mennyiségtant, physikai és csillagászati tanulmányokat folytatott, de nem hanyagolta el a bölcseletet, nyelvészeti s politikai tudományokat sem. Hasdau és Xenopolig a Major Péter-féle rumén történeti iskolának legképzettebb és legtehetségesebb képviselője. 1842-ben Bukurestbe hívták meg tanárnak; ágitátori szelleme nagy hatással volt az ottani társadalomra. 1848 tavaszán visszatért Erdélybe s rész vett az oláh mozgalmakban; jelen volt a május 15. híres balázsfalvi gyűlésen. Tagja volt az ezen gyűlés által Ferdinandhoz menesztett küldöttségnek; visszatérve fogságba került, de a feldühödött nép kiszabadította. Puchner tábornok eszközévé lett és szerepelt a szept. 16. és 28. gyűlés által kiküldött békéltető bizottságban. Decz.-ben egy másik küldöttség tagjaként fordul meg Ferencz József uralkodónál, hogy a balázsfalvi gyűlés határozatainak helybenhgyását kieszközölje. Teljesen csalódva, de rumén ábrándjairól le nem mondva, 1851-ben Ghika fejedelem meghivására Jassiba ment. Az iskolák felügyeletével megbízva, 1856-ban Német-, Franczia-, Angol- és Olaszországban járt az iskolaügyek tanulmányozása végett. 1858-ban visszatérve, nem férhetvén meg Vogoridesz kajmakámmal, állásáról lemondott és Bukurestbe ment. 1862-től az egyesült fejedelemségek közoktatásának tagja, 1864. a bukuresti főiskola igazgatója s 1867-ben ennek egyetemmé átalakításakor a bölcseleti kar dékánja, majd a rumén tudom. akadémia tagja s 1869. első titkára. Meghalt 1881-ben.
Munkái:
1. Tentamen criticum in originem derivationem et formam linguae Romanae in utraque Dacia vigentis vulgo Valachica. Wiennae, 1840.
2. Die Romänen der österreichischen Monarchie. U. ott, 1850.
3. Die Eintheilung des alten Daciens. U. ott, 1850. (Különnyomat a Sitzungsberichtéből.)
4. Documente istorice despre starea politica si ieratica a Romaniloru din Transilvania. U. ott, 1850. (Névtelenül.)
5. Istoria Romaniloru din timpurile celle mai vechie pino in dilele nostre. Bukuresci, 1853. Három kötet. (4. kiadás. U. ott, 1873.)
6. Dictionariulu limbei Romane. U. ott, 1871–77. Három kötet. (Pop Maxim tanárral együtt.)
Szerkesztette a Magazinu Istoriku cz. havi folyóiratot 1844–47-ig Bukurestben Balcescuval.
Irt még több rumén munkát, lefordította Delavigne bölcseleti műveit és Krugét; egyéb lapokat is szerkesztett; de mindezek külföldön jelentek meg és bennünket kevésbé érdekelnek.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XI. 295. l. (Costa János) és a m. n. múzeum könyvtárának példányairól.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
